Segédlet a közösségi tervezéshez

Összefoglaló

A közösségi tervezés olyan tervezési forma, melynek során a folyamatban már a kezdetektől fogva részt vesznek az érintettek. A közösségi tervezés a ’80-as évektől kezdett elterjedni a területi tervezésben, lényege, hogy a tervezés során a tervező szakember a korábbi, konkrét megoldást adó, a folyamatot diktáló, irányító szerepe helyett egyre inkább a különböző tudásformák összehangolójaként lép fel. A kézikönyv elsősorban a területfejlesztési, területrendezési és városrendezési szakma képviselőinek szól, de hasznos lehet a tervezési folyamatok más, civil résztvevői számára is. Az útmutató legfőbb célja, hogy tudatos, tervezési folyamattá váljon a civil kezdeményezés is, a hivatalos tervezési folyamatokba pedig hatékonyan kapcsolódhassanak be a helyi, lakossági szereplők is. A bemutatott technikák segítségével minden érintett számára a lehető leghatékonyabb tervezési folyamat hozható létre. A segédlet összefoglalja a közösségi tervezés legfontosabb előnyeit, tipikus felhasználási területeit és segít abban, hogy a folyamatban résztvevők felismerjék a módszer használatában rejlő lehetőségeket. A kiadvány második fele a közösségi tervezés legfontosabb technikáit mutatja be, részletes gyakorlati tudnivalókat és ellenőrző kérdéseket tartalmaz, mellyel megkönnyíti a módszer alkalmazását. A mellékletben a gyakoribb és legkönnyebben alkalmazható közösségi tervezési és kommunikációs technikák szerepelnek, amelyek alkalmazásával eredményessé, hatékonnyá tehetjük az érintettek együttműködését.

A közösségi tervezés mára a közszféra tervezési tevékenységének elengedhetetlen részévé vált, számos jogszabály írja elő használatát az Európai Unióban. A közösségi tervezés lehet a fejlesztés hatékony eszköze, ugyanakkor hosszú távú hatásai miatt célja is, mivel a konkrét fejlesztési projekten túlmutató, hosszú távú közösségi hatásai vannak, értéket teremt. A közösségi tervezés tipikus felhasználási területei között találjuk a térségi fejlesztést, területi tervek „társadalmasítását”, a települési, kistérségi gazdaságfejlesztést, a közösségi érdekérvényesítést és a konfliktuskezelést. A közösségi tervezéshez elengedhetetlen a résztvevők megfelelő motiváltsága, a tervezési folyamat jó időbeli és pénzügyi ütemezése, továbbá szakmailag kellően felkészült tervező részvétele.

Háttérinformációk

A közösségi tervezési útmutató arra a mindennapi tervező tapasztalatra kíván megoldást kínálni, mely szerint hazánkban a fejlesztési folyamat résztvevői (önkormányzatok, civil szervezetek, helyi vállalkozások és befektetők) nem vallják magukénak a tervezési dokumentumokban megfogalmazott elveket, értékeket és célokat, így a résztvevők általában nem veszik figyelembe a térségi tervekben megjelenő célokat. Bár Magyarországon az utóbbi időben rengeteg közpénzből finanszírozott fejlesztési projekt zajlik, ezek csak a legritkább esetben élveznek széles körű támogatottságot és ismertséget éppen a nem megfelelő tervezés miatt. Ezek a fejlesztések nem ágyazódnak térségükbe, és többnyire nincsenek tekintettel az érintettek elképzeléseire sem. Ennek következményeként sokszor negatív hatással járnak a megvalósított projektek és programok, és kevésbé képesek újabb fejlesztéseket generálni. A helyiek, az érintettek bevonása sem valósul meg, így helyi közösségek gyakran nem ismerik részleteiben, és még kevésbé érzik magukénak a környezetükben megjelenő új fejlesztéseket. A folyamat során ezért olyan gyakorlatok elterjesztése kívánatos, amelyben a „külső szakértő” szerepét felváltja a helyi közösségek érdekeit és életkörülményeit is figyelembe vevő tervezés. Az érintettek részvételével létrejövő demokratikus tervezés során a különféle tudásformák nem egymással versenyeznek, hanem szerves egészet alkotva a tudások sokféleségével válik éppen sikeressé az eljárás.

Módszer

A kézikönyv a közösségi tervezés általános bemutatása és tipikus felhasználási területeinek illusztrálása után a gyakorlati lépéseket elemzi, míg a mellékeltben a közösségi tervezés alapvető gyakorlati technikáit ismerteti, mint a vizuális elemzési és tervezési technikák és a csoporttechnikák. Az útmutató az általános fejezetekben konkrét esetek leírásával illusztrálja az egyes közösségi tervezési technikák használatának eredményeit és hatásait, míg a módszer gyakorlati bemutatásakor a könnyebb alkalmazhatóság érdekében az egyes elemeket ellenőrzőlista-szerűen mutatja be.

Következtetések

A közösségi tervezés eszköztárának használatával, tehát az összes érintett szereplő bevonásával a „szakértői” tervezés mindazon hátrányai kiküszöbölhetőek, melyek során a tervezési folyamatban csak a „szakértő” által fontosnak tartott személyek vesznek részt (települési vezetők, intézmények) úgy, hogy az érintettek nem kerülnek egymással kapcsolatba. A döntések „társadalmasítása” többnyire formalitás, így az érintettek akkor sem befolyásolhatják érdemben a döntéseket. Továbbá a statisztikai adatokon alapuló információk nem tükrözik megfelelően a helyi viszonyokat, életkörülményeket, így az ilyen tervezés később a megvalósítás során vagy az után konfliktusokhoz vezethet. A közösségi tervezés során azonban az érintettek már a tervezés első fázisától bekapcsolódnak a folyamatokba, a többi résztvevővel együtt alakítják ki álláspontjukat. Ezzel egy olyan kommunikációs tér alakul ki, amiben a terv a közös gondolkodás során valamiféle konszenzussal jön létre, s így gyakorlatilag azt ismertetni, elfogadtatni, „társadalmasítani” sem kell, hiszen mindenki, aki erre bármiféle késztetést érzett, maga is részt vett annak megalkotásában. A közösségi tervezés tehát nem egy még szélesebb körben, még alaposabban végzett társadalmi egyeztetés, hanem egy9alapvetően más, eleve a helyi közösség képviselőinek bevonására építő tervezési módszer, mellyel kiküszöbölhetők a „szakértői” tervezés hibái, és az érintettek valóban beleszólhatnak, alakíthatják környezetük, településük életét. A közösségi tervezés a konfliktuskezelési potenciálján kívül számos egyéb járulékos előnnyel is bír, az együttműködéssel nő a társadalmi tőke, javul a közösség önértékelése, javul az esélyegyenlőség, ezen keresztül pedig nő a közösség érdekérvényesítő képessége és fejlődési potenciálja.

Kutató(k)

Sain Mátyás

ISBN

978-963-7380-17-4

ISSN

2061-4853

Szervezet

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.

Kontaktszemély

Sain Mátyás

Beosztása

Tervező-elemző

Telefon

+36 2243100

E-mail

msain@vati.hu