Kísérleti felmérések a bűnmegelőzés rendszerének kialakításához

Összefoglaló

A tanulmány a bűnmegelőzési rendszer megalapozásához szolgáló mintavételes felvételről számol be. Alapvetően öt, egymástól térben és társadalmi-gazdasági jellemzőkben lényegesen távol eső kistérség vizsgálatára terjed ki, ezeken keresztül kívánja jellemezni az egész országot. A tanulmány keretében elsősorban a rejtve maradó bűncselekmények arányát vizsgálták, de keresték arra is a választ, hogy a lakosság hogyan viselkedne különféle feltételezett bűncselekmények esetén. A mintaterületeken végzett látenciakutatások (a rejtve maradó bűncselekményekre vonatkozó kutatások) felmérik az állampolgárokat leggyakrabban érintő bűncselekmények valóságos mértékét és minőségét, valamint tudatosítani kívánják a polgárok felelősségét a bűnmegelőzés terén. A felmérések eredményei alapvetően visszaigazolták az előzetes elképzeléseket.

Téma

A projekt célja a bűnügyi statisztikákban nem olvasható, azonban látensen jelenlévő, a bűnmegelőzési rendszerek megalapozásához szükséges információk megszerzése mintavételes felvételek megismétlésének módszerével, ill. új kérdések beiktatásával. Az eredmények kielemzésével a tanulmány az egész ország helyzetére következtet. A felmérés kitér továbbá a lakosság bűnmegelőzésről alkotott véleményére, egyes feltételezett bűncselekmény esetén való viselkedésmódjára, valamint a lakosság véleményére a rendvédelmi szervek munkájáról.

Módszer

A projekt a lokális látencia felmérésekből tesz következtetéseket országos szintre. A mintaterületek kiválasztása a települések nagyságrendje, lakóinak kormegoszlása, az adott terület fejlődő vagy hanyatló mivoltára, országon belüli elhelyezkedésére, bűnt vonzó vagy kibocsátó jellegére való tekintettel 5 mintaterület típust különített el. A mintaterületek körülhatárolása postai irányítószámok alapján történt. Módszere: közvélemény-kutató kérdőívezés. Az időbeli összehasonlíthatóság miatt ennek során kapcsolódtak korábbi, hasonló témájú kutatásokhoz.

Eredmények

Látenciakutatások eredményei: a zseblopások és az erőszakos közösülések magas látenciamutatóval rendelkeznek. A nagyobb értékekre vonatkozó bűncselekmények alacsonyabb látenciájúak (autó, betöréses lopás stb.). A települések nagysága szerint megállapították, hogy a kisebb települések esetében az egyedülálló házak miatt a lakásokban való éjszakai léttől, a városokban pedig az utcán való tartózkodástól való félelem a nagyobb.

A lakossági magatartásfelmerés eredménye szerint a lakosság nagy része elméletben tudná a helyes viselkedésmódot, ám a gyakorlatban mégsem ezt alkalmazza. Jelentős probléma bizonyos területeken a közömbösség. A televízió bűnmegelőző jellege (tanulságok) is fontos negatív hatásain túl. A lakosság kezdi felismerni a kábítószeres-bűnözés társadalmi veszélyét és aktívan tenni szeretne ellene. A rendvédelmi szervek aktivitásáról a lakosság jelentős része közepesen vélekedik. Minél kisebb egy helység, annál nagyobb a személyes kapcsolat jelentősége. A polgárőrséggel kapcsolatban mindenhol pozitív vélemények hangzottak el, ám csatlakozni csak kevesen (igen kevés értelmiségi) szeretnének hozzájuk.

Források 

Az Országos Bűnmegelőzési Tanács megbízásából készült a felmérés.

Célcsoport

Részben a tudomány feladata, hogy az ország népességét nyugtalanító bűnözés kihívásaival szemben megoldást találjon. A tanulmány eredményeit a jövőbeli bűnmegelőzési rendszer megalapozásához használják fel, így elsősorban döntéshozók, törvényalkotók számára készült.

Szervezet

Magyar Rendészettudományi Társaság

Kontaktszemély

Dr. Janza Frigyes

Beosztása

főtitkár

Telefon

+ 36 1 437-0707

E-mail

Janzaf@bm.gov.hu
fotitkar@rendeszet.hu