Városi félelem- és bűnmegelőzés
A tanulmány a CPTED (környezeti tervezés a bűnelkövetés megelőzéséért) témájával foglalkozik. A szituációs bűnmegelőzés elméleti felvezetése után az AGIS program keretében zajlott Crime Prevention Carousel (Bűnmegelőzési Körhinta) projekt helyszíneit mutatja be, és ismerteti az ott alkalmazott módszereket, megoldásokat.
Összefoglaló
A bűnelkövetők ”repertoárjának” három fő eleme van: a lehetőség,
a képesség és a motívum. A szituációs bűnmegelőzés lényege, hogy a
várostervezés fizikai eszközeivel növelve a lebukás kockázatát,
megelőzze, visszaszorítsa a bűnelkövetést. Évtizedes tapasztalat,
hogy az építészeti és technológiai eszközök segítségével és a
tervek következetes megvalósításával számos helyen a
bűncselekmények számának 25%-os csökkenése volt elérhető, mégpedig
anélkül, hogy akár a rendőri jelenlétet fokozták, akár
CCTV-rendszereket (zárt láncú térfigyelő rendszer) vagy más (pl.
vagyonőri) segítséget igénybe vettek volna. A tanulmányban
bemutatott rosszhírű városrészek, lakótelepek rehabilitációja
kapcsán különböző eszközöket alkalmaztak a biztonságérzet és a
bűnelkövetések számának csökkentése érdekében.
Két fő okcsoport körvonalazódott mind a hat vizsgált lakótelepen: a
fizikai gondok (házak technikai állapota) mellett a társadalmi
problémák (lakosságcsere, szegregáció). A felmerülő gondokra
legkorábban Amszterdamban és Bristolban reagáltak. A hollandok és
az angolok élen járnak a lakótelepi rekonstrukcióban, ezekben
alkalmazzák leginkább a CPTED elveit is. A legfontosabb, amit
ezekből a példákból tanulhatunk, hogy a helyi lakóközösség
erősítésére helyezték a hangsúlyt. Ha a lakók megértik, hogy a
lakókörnyezetükért ők is felelősek, ha annak alakításában,
fenntartásában ők is részt vesznek, jobban odafigyelnek rá.
Háttér-információk
Az Európai Unió AGIS programjának támogatásával zajlott a
kutatás 2004-2007 között.
Módszer
A tanulmány egyenként vizsgálja a kutatásban részt vevő városok,
lakótelep-felújításait a biztonság és biztonságérzet-növelő
eszközök szempontjából, és gyűjti azokat csokorba. Néhány példa:
• A felújítás során érvényesítendő fontos
szempont, hogy ne legyen olyan lakótérség, ahol nincs „élet”
éjjel-nappal. A boltokat, bevásárlóközpontokat, szórakozóhelyeket
és egyéb szolgáltató létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok
garantálják az állandó gyalogos mozgást.
• A hatalmas lakótömböket építészeti
megoldásokkal kell „feldarabolni” azért, hogy azokat a benne lakók
sajátjuknak érezhessék.
Következtetések
A jó és követendő példák mind azokon a területeken valósultak
meg, ahol a városvezetési akarat a civil kurázsival összefogott. A
tudatosság és a hosszú távra tervezés minden jó program része. A
projektek sikerességének fontos része a kommunikáció, melyet a
helyi közösség erősítésére használnak (pl. a lakótelepeknek saját
honlapjuk, fórumuk van), így a programokról bárki értesülhet. Csak
azokon a területeken lehet hatékony eredményt elérni, ahol a
fizikai környezet megújításával egy időben szociális-gazdasági
programok, lehetőségek is megjelennek. Fontos tanulság továbbá,
hogy az egyes programok folyamatos értékelésének is részét kell
képeznie egy-egy átalakításnak.
Kutatók
Országos Kriminológiai Intézet (OKRI): Irk Ferenc, Windt Szandra
EU részvétel
Az Európai Unió AGIS programjának támogatásával zajlott a
kutatás.
Szervezet
Országos Kriminológiai Intézet (OKRI)
Kontaktszemély
Windt Szandra, Irk Ferenc (OKRI)
Beosztás
Wind Szandra: OKRI Kommunikációs és Oktatási Osztály -
tudományos munkatárs
Irk Ferenc: OKRI, Igazgatói tanácsadó
Telefon
+36-1-356-7566/145
+36-1-356-7566/500
- Értékelés:
Értékelve 0 alkalommal
Kapcsolódó anyagok
-
Irk Ferenc - Windt Szandra: Városi félelem és bűnmegelőzés
07 febr. 2012, pdf, 4MB