Közvetlenül Főmenü / Keresőmező
Home / E-könyvtár / Közbiztonság és... / Városi félelem-...

Városi félelem- és bűnmegelőzés

A tanulmány a CPTED (környezeti tervezés a bűnelkövetés megelőzéséért) témájával foglalkozik. A szituációs bűnmegelőzés elméleti felvezetése után az AGIS program keretében zajlott Crime Prevention Carousel (Bűnmegelőzési Körhinta) projekt helyszíneit mutatja be, és ismerteti az ott alkalmazott módszereket, megoldásokat.

Összefoglaló

A bűnelkövetők ”repertoárjának” három fő eleme van: a lehetőség, a képesség és a motívum. A szituációs bűnmegelőzés lényege, hogy a várostervezés fizikai eszközeivel növelve a lebukás kockázatát, megelőzze, visszaszorítsa a bűnelkövetést. Évtizedes tapasztalat, hogy az építészeti és technológiai eszközök segítségével és a tervek következetes megvalósításával számos helyen a bűncselekmények számának 25%-os csökkenése volt elérhető, mégpedig anélkül, hogy akár a rendőri jelenlétet fokozták, akár CCTV-rendszereket (zárt láncú térfigyelő rendszer) vagy más (pl. vagyonőri) segítséget igénybe vettek volna. A tanulmányban bemutatott rosszhírű városrészek, lakótelepek rehabilitációja kapcsán különböző eszközöket alkalmaztak a biztonságérzet és a bűnelkövetések számának csökkentése érdekében.

Két fő okcsoport körvonalazódott mind a hat vizsgált lakótelepen: a fizikai gondok (házak technikai állapota) mellett a társadalmi problémák (lakosságcsere, szegregáció). A felmerülő gondokra legkorábban Amszterdamban és Bristolban reagáltak. A hollandok és az angolok élen járnak a lakótelepi rekonstrukcióban, ezekben alkalmazzák leginkább a CPTED elveit is. A legfontosabb, amit ezekből a példákból tanulhatunk, hogy a helyi lakóközösség erősítésére helyezték a hangsúlyt. Ha a lakók megértik, hogy a lakókörnyezetükért ők is felelősek, ha annak alakításában, fenntartásában ők is részt vesznek, jobban odafigyelnek rá.

Háttér-információk

Az Európai Unió AGIS programjának támogatásával zajlott a kutatás 2004-2007 között.

Módszer

A tanulmány egyenként vizsgálja a kutatásban részt vevő városok, lakótelep-felújításait a biztonság és biztonságérzet-növelő eszközök szempontjából, és gyűjti azokat csokorba. Néhány példa:
•    A felújítás során érvényesítendő fontos szempont, hogy ne legyen olyan lakótérség, ahol nincs „élet” éjjel-nappal. A boltokat, bevásárlóközpontokat, szórakozóhelyeket és egyéb szolgáltató létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok garantálják az állandó gyalogos mozgást.
•    A hatalmas lakótömböket építészeti megoldásokkal kell „feldarabolni” azért, hogy azokat a benne lakók sajátjuknak érezhessék.

Következtetések

A jó és követendő példák mind azokon a területeken valósultak meg, ahol a városvezetési akarat a civil kurázsival összefogott. A tudatosság és a hosszú távra tervezés minden jó program része. A projektek sikerességének fontos része a kommunikáció, melyet a helyi közösség erősítésére használnak (pl. a lakótelepeknek saját honlapjuk, fórumuk van), így a programokról bárki értesülhet. Csak azokon a területeken lehet hatékony eredményt elérni, ahol a fizikai környezet megújításával egy időben szociális-gazdasági programok, lehetőségek is megjelennek. Fontos tanulság továbbá, hogy az egyes programok folyamatos értékelésének is részét kell képeznie egy-egy átalakításnak.

Kutatók

Országos Kriminológiai Intézet (OKRI): Irk Ferenc, Windt Szandra

EU részvétel

Az Európai Unió AGIS programjának támogatásával zajlott a kutatás.

Szervezet

Országos Kriminológiai Intézet (OKRI)

Kontaktszemély

Windt Szandra, Irk Ferenc (OKRI)

Beosztás

Wind Szandra: OKRI Kommunikációs és Oktatási Osztály  - tudományos munkatárs
Irk Ferenc: OKRI, Igazgatói tanácsadó

Telefon

+36-1-356-7566/145
+36-1-356-7566/500

E-mail

windt@okri.hu

irk@okri.hu




07 febr. 2012

  • Értékelés:

Értékelve 0 alkalommal

Kapcsolódó anyagok

Lásd még


Keresés a honlapon: