Mégis, kinek az érdeke? - Szuburbanizáció a kapitalizálódó Magyarországon -
A cikk összefoglalja a szuburbanizáció tendenciáit és mozgató erőit 10 évvel a rendszerváltás után Magyarországon.
Összefoglaló
A 90-es évek folyamán jelentős térbeli átrendeződés történt a magyar népességet tekintve. A szuburbanizáció folyamata felgyorsult, de nem csupán a kínált előnyök miatt, hanem ez a fajta élettér a városi és vidéki létforma előnyeit egyesíti, miközben hátrányait kizárja. A szuburbia lakosai között végzett felmérések azt mutatják, hogy az egyik legfőbb befolyásoló tényező, mely alapján az élettér ezen formáját választották, az agyagi helyzet volt. Ezen felül szükséges még egyéb tényezők vizsgálata ennek kapcsán, pl. a helyi önkormányzatok vagy a vállalkozások jelenléte is meghatározó befolyással bír.
Háttérinformációk
A kutatást Magyarországon végezték, mialatt az ország egy tökéletesen ellentmondó gazdasági kultúrát kezdett el alkalmazni. A liberalizáció miatt a szuburbanizáció folyamata sokkal nagyobb intenzitással játszódott le, mint Nyugaton.
Módszer
A kutató város-szociológiai nézőpontból kiindulva elemzi a témát, mely során többször hivatkozik ezen terület nemzetközi szakirodalmára. A könnyebb megértést elősegítendő a demográfiai változásokat térképek szemléltetik.
Következtetések
A szuburbanizáció folyamatának teljes megértéséhez nem elég csak a szuburbia lakosságára kiterjedő kutatást végezni. Más külső tényezők, mint a helyi önkormányzat hozzáállása; multinacionális cégek jelenléte és hatása; ingatlanfejlesztő- és építő cégek is jelentősebb hatást gyakorolnak. Továbbá meg kell válaszolni a kérdést, hogy milyen mértékben volt a szuburbia lakosságának szabad választása az odaköltözés.
Kutató(k)
Tímár Judit
Szervezet
Magyar Tudományos Akadémia – Regionális Kutatások Központja
Kontaktszemély
Tímár Judit
Beosztása
tudományos főmunkatárs
Telefon
+36 66441801
- Értékelés:
Értékelve 0 alkalommal
Kapcsolódó anyagok
-
Mégis, kinek az érdeke? - Szuburbanizáció a kapitalizálódó Magyarországon -
29 júl. 2010, pdf, 3MB