A "káros" urbanizáció

Összefoglaló

A korábbi keleti blokk országaiban az állam alapvetően visszavonult a mikro-mezo szintről, és egyre több felelősséget ruházott át a helyi önkormányzatokra. Ez a visszavonulás azonban együtt jár az agyagi támogatások jelentős visszaesésével. Az önkormányzatok feladata, hogy előteremtsék a működéshez szükséges pénzmennyiséget, hogy ne maradjanak le a területi versenyben.

A privatizáció alatt az állami vagyon nagy részét eladták, ebben az időben a zöld területek nagy része maradt meg hasznosítás céljából. A központi kormányzat környezetvédelmi megfontolásból megtiltotta a helyi önkormányzatoknak, hogy ezeket a területeket ipari célra eladják, viszont így az önkormányzatok anyagi veszteséggel szembesültek.

Háttérinformációk

A 90-es évek előtt a központosított tervezést alkalmazó államforma volt a meghatározó a kelet-európai államok között. A rendszerváltást kövezően a városi és területi tervezés már az önkormányzatok feladata lett, melyeknek ma számos problémával kell szembesülniük. Kialakult egy kettős államigazgatás, a központosított és a helyi rendszer, ami az érintettek közti konfliktusokhoz vezetett. A szuburbanizációs folyamat során a település és a központi kormányzat különböző érdekeket képvisel a földhasználattal, valamint a gazdasági fejlődés és a környezeti tényező közötti egyensúly megtalálásával kapcsolatban. Kelet-Európában csak a kedvező földrajzi elhelyezkedéssel bíró városok képesek arra, hogy multinacionális vállalatokat és tőkét vonzzanak, és virágzó településsé fejlődjenek.

Módszer

A tanulmány azon hivatkozott szakirodalmi művek összegzésére épül, melyek gazdasági vagy ökológiai szemszögből közelítik meg a témát. Emellett különböző példákon keresztül megvizsgálja a fejlesztési javaslatokat és felállít egy lehetséges módszert a szuburbán térségek harmonikus fejlesztésével kapcsolatban.

Következtetések

Az említett probléma megfelelő szervezéssel oldható meg. A központi kormányzatnak vissza kellene vonulnia a helyi tervezéstől és fejlesztéstől, ezzel helyet adva a helyi profi, szakképzett tervezőknek és fejlesztőknek. A kormány tegyen javaslatokat a helyi önkormányzat versenyképes működésére, mely javaslatok a helyi építési szabályzatban testesüljenek meg (pl. beépítési arány 20%, beültetési arány 80%, épületek megengedett maximális magassága, törekvés a zsúfoltság elkerülésére).

A győztes települések a helyi identitás erősítése végett alkalmazzanak település-marketinget, ami majd segíti a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítését.

Kutató(k)

Tózsa István

Szervezet

Budapesti Corvinus Egyetem - Közigazgatásszervezési és Urbanisztikai Tanszék

Kontaktszemély

Tózsa István

Beosztása

Kutató

Telefon

+36 14826671

E-mail

istvan.tozsa@e-government.hu

istvan.tozsa@uni-corvinus.hu