Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben pályázatot nyújtott be az Európai Unió felé, a városi közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat jelentős mértékű kiterjesztésére, valamint egy, a város és a környező települések ivóvízbázisának védelmét biztosító monitoring rendszer létesítésére.
Összefoglaló
Pécs városa a zömmel mészkőből felépülő Mecsek-Villányi hegység
hegylábfelszínén fekszik. A megfelelő ivóvíz- és
szennyvízcsatorna-rendszer rendkívül hiányos állapotú a városnak a
Mecsek hegyoldalában fekvő külterületein, ami veszélyezteti a
nagyrészt itt elhelyezkedő ivóvíz-ellátást biztosító vízbázisokat.
Emellett további probléma, hogy a Mecsekben közel 40 éven át folyó
uránérc bányászat az ivóvízforrásokhoz rendkívül közel történt és a
környezet állapota erősen degradálódott. A projekt Pécs elmúlt 40
évének legnagyobb volumenű infrastrukturális jellegű beruházása
volt, melynek eredményeképpen sikerült megnyugtatóan rendezni a
város ivóvíz-ellátását biztosító sérülékeny vízbázisok hosszútávú
védelmének kérdését, és a csatornahálózat közel 100%-os
lefedettségét sikerült elérni. Kiépült egy modern térinformatikai
monitoring rendszer, amelynek segítségével folyamatosan figyelemmel
lehet kísérni a szocialista iparosítás sötét örökségét, az
uránbányászat ivóvíz minőségre gyakorolt környezeti degradációs
hatásait.
Téma
A projekt célja a felszín alatti vizek, elsősorban a város
sérülékeny ivóvíz-bázisának hosszú távú védelme, a jó vízminőségi
állapot elérése és a szennyvízcsatorna-rendszer teljes körű
kiépítése volt Pécsett és környékén egyaránt. A Pécs lakosságának
kb. egyötödét érintő projekt végső célja az érintett lakosok
életminőségének javítása az infrastruktúra-fejlesztés által a
térség biodiverzitásának fenntartható megőrzésével összhangban.
Módszer
Az I. építési ütemben a Mecsek hegyoldalában lévő területek
csatornázása és az ivóvíz rendszer kiépítése zajlott. A II/A
építési ütem keretében Somogy, Vasas és Hird településrészek
szennyvízcsatorna-építése történt meg. A Pécs közigazgatási
területéhez tartozó városrészeken összegyűjtött szennyvíz a projekt
keretében kiépült, több kilométeres bekötővezetéken keresztül
csatlakozik a központi rendszerbe. A II/B építési ütem mind
költségében, mind pedig műszaki tartalmában a legnagyobb
projektrész volt, a szennyvízcsatorna-hálózat és a közművesítés
volumene itt volt a legnagyobb. A III. ütem alapvetően különbözik a
többi ütemtől, hiszen viszonylag kevés utcaszintű csatornázási és
ivóvízvezeték-építési munkálatot tartalmazott, helyette a központi
elem a pontszerű létesítmények és az azokhoz kapcsolódó műszaki
tartalmak megvalósítása volt.
Eredmények
A város csaknem 100 %-a egészséges ivóvízzel és szennyvíz közmű
hálózattal ellátottá vált. A projekt révén megvalósult a
legfontosabb cél, az életkörülmények infrastrukturális
feltételeinek javulása, az egészséges ivóvízbázis védelme. A Pécs
város lakosságának megközelítőleg 20%-át, körülbelül 32.000 embert
érintő projekt keretében mintegy 182 km szennyvízcsatorna épült,
amely összesen 9.227 ingatlan csatlakozását teszi lehetővé az új
gerinccsatorna rendszerre. A fejlesztések sikerét jól tükrözi a
következő adat: 5 év alatt 12-ed részére csökkent a
csatorna-hálózat rendszerén kívülre jutó szennyvíz mennyisége. Az
ivóvízhálózat-fejlesztés nyomán 72 km-rel bővült a vezetékes
vízellátás a városban, amely több mint 3700 ingatlant
érintett. Az uránérc bányák rehabilitációjához kapcsolódó, a
vízbázis védelmét szolgáló részprojekt keretében 22 db monitoring
kút került megépítésre, valamint egy – a megfigyelő kútrendszerhez
tartozó – térinformatikai alapú adatkezelési rendszer került
kifejlesztésre. A rendkívül korszerűtlen vízellátással rendelkező
keleti bányatelepek vízhálózatának rendezése lehetővé teszi
szociális városrehabilitáció keretében az ott élők körülményeinek
további javítását. A jövő generációk számára szervezett
rendezvények keretein belül sikerült a fiatalokat is megismertetni
a környezettudatos gondolkodás és életvitel fontosságával. A
környezet revitalizációjának eredményeképpen a város külterületein
kedvező ökológia folyamatok indultak meg.
Források
A projekt teljes költsége közel 32 millió €-t tett ki, ennek
52%-a az Európai Unió ISPA/Kohéziós alapjának támogatásából folyt
be, 38%-a a központi költségvetés hozzájárulását képezte, és Pécs
Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10%-os önereje jelentette a
maradék összeget. A 100%-ban hazai finanszírozású kapcsolódó
projektrész költségvetése 1,7 milliárd forintot tett ki, melynek
1/3-a címzett támogatásként folyt be az önkormányzat
költségvetésébe.
Célcsoport
A helyi lakosok számára a víz- és talajszennyezés megszűnése
által minimálisra csökkent az ivóvíz-fogyasztás egészségügyi
kockázata. A hálózatra újonnan csatlakozott lakosok életminősége
ugrásszerűen javult. A város és környékének népességmegtartó
képessége a fejlesztések eredményeképpen növekedett az elmúlt évek
során. A város turisztikai potenciálja is javult.
EU részvétel
A projekt teljes költségvetése közel 32 millió € volt, ennek
52%-a az Európai Unió ISPA/Kohéziós alapjának támogatásából folyt
be
Szervezet
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Kontaktszemély
Dr. Kovács Katalin, ISPA/KA projektvezető, Pécs Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatala
Telefon
00 36 72 533-803
- Értékelés:
Értékelve 0 alkalommal
Kapcsolódó anyagok
-
A projekt hírlevelei I.
08 febr. 2012, pdf, 945KB
-
A projekt hírlevelei II.
08 febr. 2012, pdf, 1MB
-
A projekt hírlevelei III.
08 febr. 2012, pdf, 1MB
-
A projekt hírlevelei IV.
08 febr. 2012, pdf, 973KB