Közvetlenül Főmenü / Keresőmező
Home / E-könyvtár / Városi környeze... / Pécs sérülékeny...

Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben pályázatot nyújtott be az Európai Unió felé, a városi közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat jelentős mértékű kiterjesztésére, valamint egy, a város és a környező települések ivóvízbázisának védelmét biztosító monitoring rendszer létesítésére.

Összefoglaló

Pécs városa a zömmel mészkőből felépülő Mecsek-Villányi hegység hegylábfelszínén fekszik. A megfelelő ivóvíz- és szennyvízcsatorna-rendszer rendkívül hiányos állapotú a városnak a Mecsek hegyoldalában fekvő külterületein, ami veszélyezteti a nagyrészt itt elhelyezkedő ivóvíz-ellátást biztosító vízbázisokat. Emellett további probléma, hogy a Mecsekben közel 40 éven át folyó uránérc bányászat az ivóvízforrásokhoz rendkívül közel történt és a környezet állapota erősen degradálódott. A projekt Pécs elmúlt 40 évének legnagyobb volumenű infrastrukturális jellegű beruházása volt, melynek eredményeképpen sikerült megnyugtatóan rendezni a város ivóvíz-ellátását biztosító sérülékeny vízbázisok hosszútávú védelmének kérdését, és a csatornahálózat közel 100%-os lefedettségét sikerült elérni. Kiépült egy modern térinformatikai monitoring rendszer, amelynek segítségével folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a szocialista iparosítás sötét örökségét, az uránbányászat ivóvíz minőségre gyakorolt környezeti degradációs hatásait.

Téma

A projekt célja a felszín alatti vizek, elsősorban a város sérülékeny ivóvíz-bázisának hosszú távú védelme, a jó vízminőségi állapot elérése és a szennyvízcsatorna-rendszer teljes körű kiépítése volt Pécsett és környékén egyaránt. A Pécs lakosságának kb. egyötödét érintő projekt végső célja az érintett lakosok életminőségének javítása az infrastruktúra-fejlesztés által a térség biodiverzitásának fenntartható megőrzésével összhangban.

Módszer

Az I. építési ütemben a Mecsek hegyoldalában lévő területek csatornázása és az ivóvíz rendszer kiépítése zajlott. A II/A építési ütem keretében Somogy, Vasas és Hird településrészek szennyvízcsatorna-építése történt meg. A Pécs közigazgatási területéhez tartozó városrészeken összegyűjtött szennyvíz a projekt keretében kiépült, több kilométeres bekötővezetéken keresztül csatlakozik a központi rendszerbe. A II/B építési ütem mind költségében, mind pedig műszaki tartalmában a legnagyobb projektrész volt, a szennyvízcsatorna-hálózat és a közművesítés volumene itt volt a legnagyobb. A III. ütem alapvetően különbözik a többi ütemtől, hiszen viszonylag kevés utcaszintű csatornázási és ivóvízvezeték-építési munkálatot tartalmazott, helyette a központi elem a pontszerű létesítmények és az azokhoz kapcsolódó műszaki tartalmak megvalósítása volt.

Eredmények

A város csaknem 100 %-a egészséges ivóvízzel és szennyvíz közmű hálózattal ellátottá vált. A projekt révén megvalósult a legfontosabb cél, az életkörülmények infrastrukturális feltételeinek javulása, az egészséges ivóvízbázis védelme. A Pécs város lakosságának megközelítőleg 20%-át, körülbelül 32.000 embert érintő projekt keretében mintegy 182 km szennyvízcsatorna épült, amely összesen 9.227 ingatlan csatlakozását teszi lehetővé az új gerinccsatorna rendszerre. A fejlesztések sikerét jól tükrözi a következő adat: 5 év alatt 12-ed részére csökkent a csatorna-hálózat rendszerén kívülre jutó szennyvíz mennyisége. Az ivóvízhálózat-fejlesztés nyomán 72 km-rel bővült a vezetékes vízellátás a városban, amely több mint 3700 ingatlant érintett.  Az uránérc bányák rehabilitációjához kapcsolódó, a vízbázis védelmét szolgáló részprojekt keretében 22 db monitoring kút került megépítésre, valamint egy – a megfigyelő kútrendszerhez tartozó – térinformatikai alapú adatkezelési rendszer került kifejlesztésre. A rendkívül korszerűtlen vízellátással rendelkező keleti bányatelepek vízhálózatának rendezése lehetővé teszi szociális városrehabilitáció keretében az ott élők körülményeinek további javítását. A jövő generációk számára szervezett rendezvények keretein belül sikerült a fiatalokat is megismertetni a környezettudatos gondolkodás és életvitel fontosságával. A környezet revitalizációjának eredményeképpen a város külterületein kedvező ökológia folyamatok indultak meg.

Források

A projekt teljes költsége közel 32 millió €-t tett ki, ennek 52%-a az Európai Unió ISPA/Kohéziós alapjának támogatásából folyt be, 38%-a a központi költségvetés hozzájárulását képezte, és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 10%-os önereje jelentette a maradék összeget. A 100%-ban hazai finanszírozású kapcsolódó projektrész költségvetése 1,7 milliárd forintot tett ki, melynek 1/3-a címzett támogatásként folyt be az önkormányzat költségvetésébe.

Célcsoport

A helyi lakosok számára a víz- és talajszennyezés megszűnése által minimálisra csökkent az ivóvíz-fogyasztás egészségügyi kockázata. A hálózatra újonnan csatlakozott lakosok életminősége ugrásszerűen javult. A város és környékének népességmegtartó képessége a fejlesztések eredményeképpen növekedett az elmúlt évek során. A város turisztikai potenciálja is javult.

EU részvétel

A projekt teljes költségvetése közel 32 millió € volt, ennek 52%-a az Európai Unió ISPA/Kohéziós alapjának támogatásából folyt be

Szervezet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Kontaktszemély

Dr. Kovács Katalin, ISPA/KA projektvezető, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Telefon

00 36 72 533-803

E-mail

kovacs.katalin@ph.pecs.hu


 


07 febr. 2012

  • Értékelés:

Értékelve 0 alkalommal

Kapcsolódó anyagok

Lásd még


Keresés a honlapon: