Stratégia és struktúra a középső régióban
A szuburbanizáció problémáit a tanulmány közép-európai nézőpontból vizsgálja, a szerző áttekinti Budapest eltorzult és erőltetett szuburbanizációjának elmúlt 20 évét. A tanulmány felhívja a figyelmet a társadalmi-gazdasági átmenet egyediségére és a területi tervezéssel kapcsolatos negatív következményeire. Végül a szerző egy lehetséges megoldást mutat be, miként szervezhető eredményes területpolitika a szereplők bevonásával, valamint a spekulatív tőke korlátozásával.
Összefoglaló
A tanulmány megvitatja a magyar rendszerváltás által okozott problémákat, melyek a 90-es években jelentkeztek, és szorosan összefüggnek a kártérítés kérdésével. A kialakuló rendszer tette a fejlesztő szereplők rendszerét (a helyi hatóságok, vállalkozók és a központi kormányzat) átláthatatlanul összetetté. Nagy mennyiségű spekulatív tőke jelent meg a régióban, ami hosszútávon káros hatások és problémák okozója a Központi Régióban: ellenőrizhetetlen szuburbanizációs folyamat és a fővárost övező zöld gyűrű megszűnése jelentkezhet, továbbá a régió átmeneti fellendülése, ami egyidejűleg magában foglalja a hanyatlást is. A cikkből megtudható, hogy a zöldövezet terve teljesen életképtelen egy erős, határozott, a Közép-magyarországi régió fejlesztési stratégiájával összeegyeztetett, fenntartható stratégia nélkül. Ha az előbb vázolt folyamat mindennemű lényegesebb változás nélkül folytatódik, Magyarország vízfej-effektusa minden bizonnyal határozottabban jellemzővé válik, mert a budapesti agglomeráció nagymértékben terjeszkedni fog (115km2). Ez a fajta területi expanzió nem jár pozitívumokkal, mert minimális gazdasági hatással van a fejletlen településekre. A kizsákmányoló üzleti érdekek, mint amilyen a nyereség-spekuláció, csak tovább nehezítik a helyzetet.
Háttérinformációk
A tanulmány a folyamatban lévő változásokat vizsgálja Budapest tágabb szuburbiájában, mely az 50-100 km távolságra található területeket is magában foglalja, és kiemelten kezeli az M0 autópálya által körülvett területek káros terjeszkedését.
Módszer
Leíró módon elemzi az adott helyzetet és annak fejlődését, nyugat-európai mintát használva.
Következtetések
A cikk számba veszi az eltorzult helyzet okait az alábbi aspektusokból: jogi-közigazgatási hiányosságok, a helyi önkormányzat hibái, a jelentkező szuburbánizációs igény, torz kárpótlási rendszer. A szerző tanácsa szerint csak 55 km2–nyi területet kellene a szuburbanizációs folyamatba bevonni, máskülönben nem marad elég gazdasági és környezeti forrás. A budapesti agglomeráció további növekedése elkerülhetetlennek tűnik, azonban a vízfej-effektus kompenzálható az infrastruktúra szükséges mértékű kiterjesztésével. Nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzatok a mai versenyző világ kemény elvárásaihoz alkalmazkodni tudjanak, és nagyobb hangsúly kerüljön az érdekeltekre és részvételükre. A spekulációs és működő tőkének Közép-Magyarország szegényebb területeire való átkerülése és a korrupció elleni védekezés is szükséges lépések.
Kutató(k)
Raab József
Szervezet
www.epiteszforum.hu
Kontaktszemély
Raab József
Beosztása
Építész
Telefon
+36 13326647
- Értékelés:
Értékelve 0 alkalommal
Kapcsolódó anyagok
-
Stratégia és struktúra a középső régióban
29 júl. 2010, pdf, 174KB