Városrehabilitációs beavatkozások és a térbeli társadalmi kirekesztés: a társadalmilag fenntartható városfejlődés budapesti lehetőségei
A tanulmány a térbeli társadalmi kirekesztődést okozó folyamatok és a társadalmi fenntarthatóság kérdéseit vizsgálja. A kutatás történelmi oldalról közelíti meg a problémát olyan alapossággal, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a javasolt városrehabilitációs beavatkozásokról.
Összefoglaló
A tanulmányból kiderülnek a társadalmi fenntarthatóság koncepciójának a bevezetését igénylő európai nagyvárosi problémák, illetve a Budapestre jellemző térbeli társadalmi kihívások, a társadalmilag fenntartható városfejlődés bevezetésének mai akadályai. Az elemzések feltárják a Budapesten eddig megvalósított városrehabilitációs modellek főbb társadalmi következményeit, az érintett városrészek lakosságának kicserélődését, a dzsentrifikációt, a szegregációs folyamatok kiéleződését. A tanulmány javaslatokat is tesz a társadalmilag fenntartható városrehabilitáció megalapozására.
Háttérinformációk
Kelet-Európában a politikai berendezkedés miatt nem létezett szabad piac. A politikai átmenetet követően, a szabad ingatlanpiac megjelenésével a vándorlás, a szuburbanizáció folyamata felgyorsult, és ebben az értelemben Keleten dinamikus felzárkózás volt tapasztalható. Ennek következtében Kelet-Európában is ugyanazok a problémák jelentkeztek, mint Nyugat-Európában, szükségessé vált a társadalmilag fenntartható városfejlődés a kelet-európai országokban is.
Módszer
A tanulmány a vonatkozó szakirodalom áttekintésére, valamint a statisztikai adatok elemzésére épül.
Következtetések
A 90-es évek után nagy méreteket öltöttek a fizikai és szociális problémák, a belső kerületek pusztulása, a koncentrált városfejlődés, a polarizáltság, a túlnépesedés, a szegénység, a kirekesztés, és az elöregedő társadalom. Ezen szociális problémákat a maguk komplexitásában kell kezelni – nem csupán a piaci nézőpontból kiindulva és nem különálló kérdésekként, mert így ahelyett, hogy megoldanánk, csak áthelyezzük őket. A probléma megoldásához szükséges a problémáknak az érintettek felőli megközelítése, közös anyagi források, kommunikáció, a különböző vélemények egyeztetése, erős civil szféra, megfelelő helyi politikák és fejlesztési stratégiák, melyek a helyi társadalom összetételéből indulnak ki. A rehabilitációs projektek erős társadalmi jelleggel kell, hogy rendelkezzenek.
Kutató(k)
KOVÁCS ZOLTÁN & SZIRMAI VIKTÓRIA
Szervezet
Magyar Tudományos Akadémia – Szociológiai Kutatóintézet
Kontaktszemély
Dr. Szirmai Viktória
Beosztása
Kutatócsoport-vezető
Telefon
+36 1224-6742
- Értékelés:
Értékelve 14 alkalommal