A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására

Összefoglaló

A tanulmány első részéből megismerhetjük a témával kapcsolatos szakmai és politikai előkészületek jogi kereteit és szakaszait, majd a második rész a téma elméleti és területi oldalait vizsgálja. A mai helyzet általános jellemzése (pozitív sajátosságok, megválaszolatlan/megoldatlan kérdések) után a záró fejezetben a szerző példaként a pécsi kistérséget mutatja be. A tanulmány a témával kapcsolatos következtetésekkel zárul.

Módszer

A tanulmány összefoglalja a kistérségek, városi agglomerációk, valamint ezek kapcsolatrendszerét, áttekinti különböző sajátosságaikat, továbbá néhány alternatív megközelítést is megfogalmaz.

Következtetések

Az agglomeráció folyamata nehezen tervezhető, mivel ez a spontán városfejlődés eredménye. Emiatt szükséges a kistérségek területi dimenzióit az agglomerációs trendhez igazítani és nem fordítva. A társulások együttműködésének lehetőségei a kistérségekben korlátozottak, kevés a közvetlen ösztönző támogatás, melyeknél a szerző fejlesztéseket tartana szükségesnek. A városok felemelkedésének további költségei az agglomeráció következtében meg kell, hogy térüljenek anyagilag. Szükséges a kistérségek és az agglomeráció tapasztalatait és kapcsolatát alaposabb vizsgálatnak alávetni, és a regionális feladatokat nagy szakértelemmel végezni.

Kutató(k)

Varga István

Szervezet

Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ

Kontaktszemély

Varga István

Beosztása

Közgazdász