A városi térségek a közigazgatási struktúra és a "governance" keresztmetszetében
A tanulmány áttekinti az európai városok közötti együttműködések különböző fajtáit a globalizált világban, ahol a városok és urbánus környezetük versenyképessége és fenntarthatósága csak a kormányzás olyan új formáinak megjelenése mellett valósulhat meg, mint amilyen a városhálózatok együttműködése.
Összefoglaló
A fejlődés, a gazdasági növekedés fontos helyeiként ismert városi térségek az Európai Unió és a nemzetállamok érdeklődésének homlokterébe kerültek. A globalizáció, a jóléti állam meggyengülése, a versenyképességi kihívások a városi vonzáskörzetek, agglomerációk és városhálózatok egységes térként való kezelése érdekében a kooperációhoz új intézményesülési formákat, új szereplőket és módszereket rendelnek. A városi térségek regionális dimenzióba kerültek, közös tervezési-fejlesztési tevékenység kereteivé váltak. S tapasztalható, nem szükségszerű megoldása a problémának a mélyreható intézményi változás vagy a fennálló közigazgatási szerkezet szétfeszítése, de sikeres kormányzás valósítható meg az urbánus terekben a „governance” alkalmazásával és hálózati struktúrák megteremtésével is.
Háttérinformációk
A városoknak megkülönböztetett szerepük van Európa életében, mely a tudás-, munka- és oktatási centrumként betöltött különleges helyzetüknek köszönhető. Továbbá a verseny jelentős szereplői és emiatt szükségszerűen több figyelmet kell kapjanak, a fejlesztési stratégiáikat is szerepük jelentőségéhez mérten kell kialakítani. Az utóbbi évtizedben megjelentek a városi kormányzás alternatív formái, mint a helyi önkormányzatok, melyek megteremtették a városok közti együttműködések a lehetőségét, valamint olyan új módszerek elsajátítását, melyeket a piaci szektorból vettek át.
Módszer
A szakirodalom és ezek tanulságainak a magyar városokra és városi térségekre vonatkozó áttekintése.
Következtetések
A városokat saját agglomerációjukkal összehangoltan kell irányítani, mert a hosszú távú versenyképességet csak az együttműködés tudja biztosítani. Esetenként a helyi önkormányzatok összefogása lehet a leghatékonyabb megoldás. A városoknak szükségük van kölcsönös és megkülönböztetett fejlesztési stratégiára, melynek a nemzeti és regionális fejlesztési koncepciókkal összhangban kell lennie. A fejlesztési stratégiának mentesnek kell lennie a közvetlen beavatkozásoktól és az önkormányzatokra teljes egészében áthárított kooperációs elvárástól. Kiemelten fontos egy új városhálózat-fejlesztési koncepció megalkotása, amely képes differenciáltan orientálni a különböző nagyságrendű és térségi szereppel bíró városok és vonzáskörzetük integrált fejlesztését és működtetését.
Kutató(k)
Somlyódiné Pfeil Edit
Szervezet
Magyar Tudományos Akadémia – Regionális Kutatások Központja
http://www.rkk.hu/index_en.html
Kontaktszemély
Somlyódiné Pfeil Edit
Beosztása
Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének kutató munkatársa
Telefon
+36 72523832
- Értékelés:
Értékelve 0 alkalommal
Kapcsolódó anyagok
-
A városi térségek a közigazgatási struktúra és a "governance" keresztmetszetében
16 aug. 2010, pdf, 239KB