Az új várospolitika kormányzási filozófiája

Összefoglaló

A tanulmány arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a varosok felértékelődő szerepe, amely ma mar az uniós kohéziós politikában is tetten érhető, sok tekintetben nem érvényesül a hazai területfejlesztési intézményrendszerben és a területi közigazgatás modelljében sem. Miközben a fejlesztési források kedvezményezettjeivé hivatalosan is egyre inkább a városok válnak, azok közül is a regionális és metropolisz funkciót betöltő nagyvárosok, helyük az igazgatás rendszerében nem kitüntetett. A másik oldalról viszont a városok térbeli funkciói sem épülnek be szisztematikusan a körzeti szintű szolgáltatások megszervezésének rendszerébe és a tervezésbe sem. Az önkéntes társulások, a kistérségi rendszer és a megyei jogú városi státusz nem nyújt ideális megoldást.

A tanulmány utal arra, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a városi kormányzás új modelljére, filozófiájára, amely az urban regime iskola körül fogalmazódott meg, de hazai adaptálására még csak nagyon részlegesen került sor.

Háttérinformációk

A kohéziós politikában új fordulat tapasztalható, melyben a városokra került a hangsúly, némileg a régiók rovására. Ezen új kihívásokkal kapcsolatban szembe kell nézni a NUTS2 szint gyengülésével, az integrált városfejlesztés megvalósításával és az egyre erősödő város-vidék ellentét feloldásával. A tanulmány áttekinti a várospolitikai reform lehetséges előfeltételeit és következményeit – a fejlesztéspolitikával, a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos szükséges változásokat, a közigazgatás átszervezését, valamint a horizontális koordinációt, melynek célja a versenyképesebb közigazgatási környezetet kialakítása.

Módszer

A tanulmány a vonatkozó szakirodalom vizsgálatán és a különböző területi szintű problémák elemzésén alapul.

Következtetések

Nagy szükség van egy nemzeti településhálózati koncepcióra az egyes szintek jogainak és kötelezettségeinek elkülönítése érdekében, hogy ezáltal megvalósuljon az európai városhálózatba történő betagozódás. A területi tervezést olyan irányba kell elmozdítani, hogy hatékonyabban tudja teljesíteni a globalizációs kihívások követelményeit.. Még mindig vannak területi akadályok, melyek hátráltatják a hatékony városi kormányzást Magyarországon; a demokratikus deficit és a relatíve fejletlen civil társadalom formájában.

Kutató(k)

Pálné Kovács Ilona

Szervezet

Magyar Tudományos Akadémia – Regionális Kutatások Központja

Kontaktszemély

Pálné Kovács Ilona

Beosztása

Kutató munkatárs

Telefon

+ 36 72523823

E-mail

palne@rkk.hu