Az integratív várospolitika tapasztalatai a hazai várostérségekben

Összefoglaló

A tanulmány áttekinti az Európai Unióban kialakult integratív várospolitikák főbb jellemzőit. Az eredmények hasznosak lehetnek a magyar városok és környezetük versenyképességének növelése szempontjából. A magyar városok számos integratív technikát elsajátítottak, viszont a koherens városi közérdek hiányzik a nemzeti szintről. A magyar önkormányzatok vezetőinek több tapasztalati tudásra és ismeretre van szükségük az új várospolitika módszereit, mintáit és technikáit illetően. A helyi önkormányzatok közti együttműködés kezdetleges, nincsen gyakorlata az alsóbb szinteken. Az önkormányzati vezetési gyakorlat neoliberális modellje mellett egyéb integratív és átalakítható modellek is szükségesek. A jogi és szervezeti szakértelem hiányzik a szomszédsági szinten, nincs gyakorlata a közösségépítésnek. A magyar önkormányzatok tradicionális jellegű szemléletmóddal rendelkeznek, hangsúlyosak az állami és önkormányzati fejlesztések, míg a szereplők között leértékelt a multinacionális vállalkozások szerepe. A civil szféra és a szociális környezet iránt szkeptikusak. Az endogén fejlesztés és az innovációs képesség alapvető elképzelései hiányoznak a helyi vezetők megbeszéléseiből (a felsőoktatási intézmények szerepe, K+F transzfer vállalkozások). Az erősen széttagolt helyi önkormányzati rendszer nem csupán kevéssé hatékony, hanem az innovatív gyakorlatok elsajátítását tekintve is problémákkal küzd.

Háttérinformációk

Az utóbbi évtized egy új városi mozgalmat hívott életre az Európai Unióban és tagországaiban. Az integratív várospolitikával kapcsolatos diskurzusok dominánssá váltak az európai normatív szövegekben. Az új tagállamok különböző városi egyenlőtlenségekkel és a koherens nemzeti várospolitika hiányával küzdenek.

Módszer

A tanulmány áttekinti az Európai Unióban kialakult integratív várospolitikák legfőbb jellemzőit, kérdéseit, az ehhez kapcsolódó térségelemzésekben az új tagországokra vonatkozó megállapításokat. Ezt összeveti kilenc hazai varos önkormányzati vezetőivel (főépítészek, fejlesztési bizottságok vezetői) és a várostérség 86 önkormányzati vezetőjével készített kérdőíves felmérés eredményeivel. A kutatók 108 kérdőívet küldtek ki a vizsgált városok számára.

Következtetések

A kutatásban szereplő várostérségek integratív politikai kultúrájának kibontakozása megkezdődött, azonban az interjúkban nem kerültek említésre integratív programok a városfejlesztés, várostérségi konfliktusokat illetően. Ezen problémák fő okai a tervezési rendszer fragmentáltsága, valamint a koherens minták és nemzetközi tapasztalatok hiányában keresendők. Továbbá a városfejlesztés kultúrája alacsony stratégiai menedzsment kompetenciákat mutat, ugyanis a fejlesztési kompetencia és jogosultság nem a várostérségek, hanem a régiók stratégiai programalkotásába került. Harmadrészt pedig a civil szervezetek és a helyi lakosság részvételének kis aránya érdemel említést. A szerző az oktatás és a K+F jelentőségének növelését javasolja, mivel ezek a versenyképesség alapjai.

Kutató(k)

Hervainé Szabó Gyöngyvér

Szervezet

Kodolányi János Főiskola – Szociális Tanulmányok Tanszék

Kontaktszemély

Hervainé Szabó Gyöngyvér

Beosztása

A Kodolányi János Főiskola kutatási rektorhelyettese

Telefon

+36 22543418