Határokon túl – funkcionális városi térségek kérdése: EUROCITIES nyilatkozat a funkcionális városi térségekről, 2011. június.
Mindig megvan annak a veszélye, hogy az uniós politikákba erőltetett nagyvárosi érdekekkel ellenérzést váltanak ki a jellegzetes vidéki térségekben és kisvárosokban. A regionális hatóságok valóban gyakran úgy tűnnek, hogy központi városaik érezhető dominanciájának helyreállítását szorgalmazzák. A nagyvárosi térségek témakörön dolgozó, Lille és Oslo által vezetett Eurocities munkacsoport eredményei azonban arra hívják fel a figyelmünket, hogy ezek a felosztások mesterségesek.
A EUROCITIES a most megjelent nyilatkozatában magyarázatot ad arra, hogy miért lenne elszalasztott lehetőség, ha az Európai Unió jövőbeli uniós finanszírozási programjai, különösen a kohéziós politika, nem erősítené a funkcionális városi térségek dinamikáját annak érdekében, hogy elősegítse a kulcsfontosságú uniós politikák fejlesztését és az EU2020 célok megvalósulását.
A nagyvárosok és a környező települések között változatlanul erős kapcsolat áll fenn. Valójában ezt az egymásrautaltságot a funkcionális tereket összekötő, együttműködést célzó kormányzati intézkedéseken keresztül egyre inkább felismerik. Jó példa erre a ‘communauté urbaine’ Franciaországban.
Manapság egyre több város polgármestere szerint nem csak célszerű, de rendkívül jótékony hatású is, ha a környező települések önkormányzataival akár a tervezést, közlekedést vagy gazdaságfejlesztést illetően együttműködnek. Mivel a funkcionális térséget gyakran az ingázók mozgása határozza meg legpontosabban, ez jó alapot teremt a helyi vagy regionális adminisztratív lehatárolással szemben, a valóban gazdaságföldrajzi szempontokon alapuló határoknak.
Mindezeknek mély hatásai vannak a jövőbeli uniós kohéziós politikára, ezért a nagyvárosi régiónak, nem pedig a tágabb környezetének kellene a fejlesztési stratégiák középpontjában állnia, amelyek összehangolják a városi, szuburbán és vidéki tevékenységeket. Ez az új funkcionális földrajzi lehatárolás szintén kihangsúlyozza a városi csomópontok kulcsszerepét, mint a regionális gazdaság vezető szereplőit és védjegyeit.
A csomópontok megerősítése nem a többi térség rovására történik, hanem éppen ellenkezőleg. A potenciális lehetőségeik kihasználása nem csak a teljes metropolisz térség, hanem a régió, az ország és egész Európa versenyképességét is növeli.
Ezek következtében a nyilatkozatukban körvonalazódó főbb ajánlások a következők:
- A különböző nemzeti kontextusokban megjelenő hatékony funkcionális térségi együttműködések gátjait azonosítani kell és meg kell szüntetni.
- Uniós szinten lehetővé kell tenni, hogy a pénzügyi alapok integrált helyi fejlesztéseket támogassanak, amelyek így a városi csomópontok és a környezetük közti megállapodáson alapuló funkcionális területi együttműködésbe bekapcsolódnak.
- Azoknak a fejlesztési és partnerségi szerződéseknek, amelyek a jövőbeli kohéziós politika struktúrájának részei lesznek, ösztönözniük kell a városi csomópontokat az együttműködési megállapodások létrehozásában és a funkcionális térség potenciáljának feltárásában.
- A strukturális alapok új szabályozásainak elő kell segítenie és támogatnia kell az integrált tervezést, a közös projekteket, a beruházásokat és stratégiákat a funkcionális térség szintjén.
- Az operatív programoknak a megfelelő funkcionális partnerséget kell támogatniuk annak eredményessége érdekében. Ezeket a partnerkapcsolatokat helyi szinten kellene irányítani, nem pedig európai vagy nemzeti hatóságok által.
- A funkcionális/metropolisz térségek városai közti csere-, és hálózati kapcsolatokat támogatni kell.
- További kutatások szükségesek a jelenlegi trendeket és fejlesztéseket illetően a metropolisz térségekben, valamint arra, hogyan vértezik fel ezek Európát a globális változásokkal szemben, és hogyan segítik az EU2020 célkitűzéseinek megvalósulását.