Határon átnyúló fejlesztések

Szerte a világban a közigazgatási határok, különösképpen a nemzetközi határok akadályozzák a gazdasági fejlesztéseket, az energia és természetes erőforrások megőrzésének kezelését, de gondot jelentenek például az árvíz elleni védekezésben, a különféle szakpolitikák hatékonyságában is.
Európában a területi tervezés és a gazdaság fejlesztése révén próbálják kezelni az akadályokat jelentő határokat. Az együttműködések és a politikai döntéshozatal új formái valósulnak meg ezeken a területeken.
De miért is jelentenek a határok akadályt a fejlődésben?
A határ menti települések hátrányos helyzetét már korán felismerték a szakértők. Például kettévágják a kereskedelmi és munkaerőpicai vonzáskörzetet, és ha ezek a határok ráadásul vitatottak és instabilak is (mint sok európai esetben) akkor még extra veszélyek is fenn állnak. Mindkét oldalon szükséges a különféle szolgáltatások és intézmények biztosítása, és többnyire a vasútvonalak sem illeszkednek, nincsenek összhangban egymással.
Minden határ eltérő kultúrával, adózással, fejlettségi és fizikai adottságokkal rendelkező területeket választ el, és valószínűsíthető, hogy a határmenti városokban realizálható a legnagyobb gazdasági haszon. Az ESPON program kutatása kimutatta, hogy a 31 ESPON ország városainak 23%-a rendelkezik azzal a potenciállal, hogy határon átnyúló nagyvárosi régiót alakítson ki a túlsó szomszéddal. Ezek többnyire a Benelux-államok és Észak-Olaszország határán húzódnak, valamint Magyarország, Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia határán.

Nemrégiben Írországban mérföldkőnek számító esemény történt, hiszen született egy egyetértési nyilatkozat, amely kötelezi a feleket a határon átnyúló együttműködésre. A stratégiai szövetség célja elősegíteni a társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, ösztönözni a belföldi beruházásokat, megosztani a szolgáltatásokat és a kulcsfontosságú források kezelésének koordinálását, valamint együttesen kialakítani egy „kifelé tekintő” szemléletet.
Az európai területfejlesztés élvonalbeli fogalmai a gyakorlatban is kezdenek megvalósulni:
• Többszintű kormányzás, amely összeköti az EU-n belüli, határon átnyúló, helyi és nemzeti intézkedéseket laza stratégiák által, amelyekben endogén és exogén kezdeményezések keverednek
• Az együttműködés célja a funkcionális régiókban gazdasági agglomeráció kialakítása
• A sokféleségből fakadó erő: úgy tekinteni a különbségekre, mint értékre
Összhangban a Barca-jelentésben kiemelt területi alapú fejlesztések gondolatvilágával , nagy hangsúlyt fektetnek az alulról jövő intézkedésekre.
Ha megnézzük, hogy mi történik Európában, kiemelten az Ír-tengernél, segíthet az ötleteket gyakorlatba ültetni.

A teljes cikk olvasható a cliffhague.wordpress.com oldalon.