Kerámiaipari innovációval a strukturális gazdasági problémák ellen, UNIC – „Városhálózat a kerámiaipar innovációjáért”
Az Európai Bizottság által „gyorsított eljárásúnak” minősített, 2008 decemberében kezdődő és 2011 júniusában lezáruló UNIC (Városhálózat a kerámiaipar innovációjáért) projekt végrehajtásában kilenc, a kerámiaiparban és -gyártásban hosszú múlttal rendelkező város (Limoges, Franciaország; Aveiro, Portugália; Castellón, Spanyolország; Kolozsvár, Románia; Delft, Hollandia; Faenza, Olaszország; Pécs, Magyarország; Stoke-on-Trent, Egyesült Királyság; Sevilla, Spanyolország) vett részt. A legnagyobb kihívást a megfelelő szakpolitikai válaszok kidolgozása és ösztönzése jelentette számukra. Stratégiák és cselekvési tervek segítik a városokat a hagyományos iparról a fenntartható, innováción alapuló gazdaságra való átállási lehetőségek meghatározásában, valamint a város közös, erős ipari örökségéből fakadó előnyök kiaknázásában és fenntartásában.
Az UNIC partnerek a
következő kérdésre kerestek választ: „Hogyan képesek a hagyományos
iparra, főként a kerámiaiparra épülő helyi gazdasági közösségek
növekedni a gyorsan változó, egyre inkább globalizálódó
gazdaságban?” Más szóval, a cél megfelelő szakpolitikai válaszok
kidolgozása és előmozdítása volt, amelyek a gazdasági átmenet
változó időszakában segítik a városokat és azok iparát. Az UNIC
hálózat célja továbbá újraalkotni a kerámiaipari városok profilját,
valamint növelni vonzerejüket jó életfeltételek és a helyi szintű
társadalmi kohézió érdekében szakmai előrelépési lehetőségek
megteremtésével.
A partnervárosok által megfogalmazott közös
célkitűzések öt terület érintettek: innováció és fejlesztés a
kerámiaiparban (oktatás, szakképzés, kutatás-fejlesztés,
technológiatranszfer, finanszírozás); a helyi kerámiaipar
megerősítése (tradicionális ipari háttér, a helyi érintettek között
kapcsolatok kialakítása, szellemi jogi és eredetvédelem); a
kerámiaipari hagyományok, mint a városi megújítás mozgatórugói
(kulturális és ipari örökség megújítása, a városok közterületein
kerámia díszítőelemek elhelyezése); a városok kulturális
örökségének kiemelése a turisztikai vonzerő növelése céljából
(múzeumok, kulturális és turisztikai rendezvények, a művészetben és
tervezésben érintett szereplők összekapcsolása); a városok
kerámiaipari jellegének hangsúlyozása (területi marketing).
A projekt magyar részről érintett városa
Pécs, Magyarország ötödik legnagyobb városa, melyet napjainkban az
ország délnyugati részének kulturális és gazdasági központjaként
tartanak számon. A város a XIX. század óta világhírű Zsolnay
porcelánjáról. A XX. század végi gazdasági és politikai változások
következtében azonban a városi gazdaságoknak súlyos hanyatlással
kellett szembenézniük, mely a porcelánipart sem kímélte. A Zsolnay
gyár – mely a pécsi lakosok helyi identitásának fontos eleme, és
egyik fontos munkaadója volt – alkalmazottainak 80%-át kellett
elbocsátania. Emellett a városközponti ingatlanok (nagyrészt
nemzeti műemlékek) 60-70%-a kihasználatlan és leromlott állapotba
került.
A 2010 Európa Kulturális Fővárosának
választott Pécs, amely már az előkészületekben is részt vett, úgy
döntött, csatlakozik az URBACT UNIC projekthez a Zsolnay Kulturális
Negyed projekt fejlesztésének támogatása érdekében, új lendületet
adva egyúttal a kerámiaipar
számára.
A projekt eredményei, tapasztalatai más
hazai, strukturális gazdasági problémával küzdő város számára is
hasznosak lehetnek. Az UNIC projekt legfontosabb
eredményeiként minden partnervárosban létrejöttek Helyi Támogató
Csoportok, amelyek közreműködtek a Helyi Cselekvési Tervek
kidolgozásában. A pécsi Helyi Cselekvési Terv három,
az UNIC projekt tapasztalatait tükröző területet ölel fel: az
Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében kialakításra került
Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása; a porcelánipar és a város
egyetemei közötti kapcsolatok és partnerségek elősegítése; valamint
az innováció és a vállalkozások támogatása.
Pécsett az Európa Kulturális
Fővárosa program egyik legjelentősebb fejlesztése a Zsolnay gyár
mára leromlott állapotú és zömében hasznosítatlan műemlék
épületeinek felújítása, s a különféle kulturális, közművelődési és
oktatási funkciók ide telepítésével pezsgő kulturális negyeddé és
rekreációs területté történő átalakítása. A jelenleg is működő gyár
átköltözött a keleti épületrészekbe, az így felszabaduló
területeken olyan kulturális-művészeti övezet létesült, amely
nemcsak a város turisztikai palettáján új színfolt, de maguk a
városlakók is egy teljesen újszerű, tartalmas kikapcsolódásra
csábító létesítménnyel gazdagodnak. A mintegy 5 hektárt felölelő
Zsolnay Kulturális Negyedévente sok tízezer látogató befogadását
tervezi, informatív látogatóközponttal, parkolóval, kávézókkal,
egyetemi közösségi terekkel, pezsgő kulturális élettel.
Az UNIC projekt további pozitív
eredményeként említhető a 2009-ben létrehozott helyi partnerség,
mely lehetővé tette egy jelenleg 11 tagot számláló kerámia- és
porcelánipari regionális versenyképességi klaszter felállítását a
Dél- Dunántúlon. A partnerek rendszeres találkozók keretében
osztották meg tapasztalataikat, adták át tudásukat. Az URBACT UNIC
projektnek köszönhetően Pécs szilárd, hosszan tartó és időről időre
megújuló vertikális együttműködési hálózatot alakíthatott ki helyi
szinten (gyár, egyetem, boltok, szolgáltató vállalatok, stb.). A
projekt további eredménye partnervárosai nemzetközi, akár Európán
kívüli ismertségének növelése az Európai Kerámiaút és a Világ
Kerámiaútja hálózat kialakításával, illetve nemzetközi vásárokon,
kiállításokon való részvétellel.
Összeállította: Gordos Éva és Polomik
Heléna, VÁTI Nonprofit Kft.