Hírlevél 2010/1 Fiatalok, városok, bevándorlás - A kihívásoktól az esélyekig

Fiatalok, városok, bevándorlás - A kihívásoktól az esélyekig

2009. december 14., Malmö

 

Az éves EUKN konferencia 2009-ben a svédországi Malmö városában került megrendezésre, mely Európa városainak fiatal bevándorlóira fókuszált. Jelenleg ezek a fiatalok kihívás elé állítják a városi társadalmat. A városoknak azonban szembe kell szállniuk ezzel a kihívással és kihasználni a lehetőséget, melyet a fiatalok nagy csoportjának jelenléte nyújt.

 

A délelőtti szekcióban az EUKN Titkárság részéről tartott megnyitót követően az EUKN svéd Nemzeti Fókuszpont, a stockholmi Multikulturális Központ igazgatója, Leif Magnusson köszöntötte a konferencián megjelenteket, majd három előadás hangzott el a városi migráció és a fiatal bevándorlók témakörében; városi, nemzeti és európai szemszögből közelítve a témát.

1.) A városi perspektíva - Malmö város alpolgármestere, Kent Andersson,

2.) Az akadémiai, európai perspektíva – Európai Bizottság, Jogérvényesülés, Szabadságés BiztonságFőigazgatósága, Ms. Sandra Pratt

3.) A svéd perspektíva – Svéd integrációs és egyenlőségi államtitkár, Mr. Christer Hallerby

 

A délelőtti szekciót vita zárta.

 

Az előadásokból kiderült, hogy hogyan emelkedett az 1960-as évektől a bevándorlás mértéke Svédországban, és Malmö esetében, és ez milyen kihívásokat jelent a várospolitika számára, valamint megismerhettük az erre vonatkozó szakpolitikai és integrációs törekvéseket. 

 

A délután folyamán három különböző projektlátogatási „csomagból” lehetett választani, minden csomag két malmöi  projektből és a hozzájuk kapcsolódó egy-egy európai város hasonló jó gyakorlatának bemutatásából állt össze.

 

1.) Drömmarnas Hus – „Álomház”

 

Malmö Rosengard kerületében található az Álomház, melynek egyik „New City” projektje keretében kortárs segítők foglalkoznak a környékbeli „problémás” (16-25 év közötti, az intézményi szociális hálóból legtöbbször kieső) fiatalok társadalmi reintegrációjával. Munkájuk során a projekt 2009 februári kezdése óta mintegy 180 fiatallal foglalkoztak, akár munkakeresésben, akár a továbbtanulásban, lakhatási gondok megoldásában, a hatósággal való párbeszéd javításában, vagy éppen a bűnözői, drogfogyasztói múltból való kilábalásban.

 

A helyszínen egy magyar tükörprojekt mutatkozott be. A „Ráció” program célja Heves megye öt településén 100 fő 17-18 éves, érettségi előtt álló roma fiatal számára nyújtott képzési csomag, mely a pénzügyi ismeretek (bakkártya, hitelfelvétel, adózás, vállalkozás indítása, stb.) növelését célozza.

 

2.) Tegelhuset – „Téglaház- Rosengard”

 

Ugyancsak Malmö Rosengard kerületében működik a „Téglaház” mely nem más, mint egy közösségi tér a helyi fiatalok számára, ahol képzéseket, szakköröket tartanak,  van kávéháza, tanulószobája, de sportolni, vagy akár táncolni is lehet. Az itt dolgozó 6-7 ifjúsági kommunikátor, segítő többsége maga is a negyedben nőtt fel, ezáltal jól ismerik a helyieket, és a helyi problémákat. Kulcsszavaik a „meghallgatás” és a „tisztelet”, a fiatalok igényeit meghallgatva, azt felmérve alakították ki a helyszínt és a programokat is (pl. DJ képzés, vagy balett-óra is szerepel a munkaerőpiaci megjelenésre felkészítő tréning mellett a programban). A programot bemutató ifjúsági kommunikátorok szerint a legtöbbször az is elég a változáshoz, ha egy fiatalban újra felkeltik a reményt a saját jövőjét illetően.

 

3.) Az utcák hangja ás arca/Rörelson Gatans Röst & Ansikte (RGRA) és a kis zöld ház

 

Az RGRA nevű civil szervezet egy helyi csoport, akik aktívan érdeklődnek a dance, a hip hop, a graffiti, az mc-zés és a dj-zés iránt, valamint a társadalmi elkötelezettséget elősegítő tevékenységekben is jártasak. Jelenleg a szervezet olyan médiaprodukciókban is érdekelt, mint például a zenefelvétel és a hip hop videó készítés, melyeket aztán videómegosztó oldalakon jelentetnek meg. Az RGRA célja a (bevándorló) fiatalok ösztönzése, hogy reklámozzák zenéjüket és részt vegyenek társadalmi érdekű vitákban.

Az RGRA tevékenységének egyik helyszíne, ahol elérik ezeket a fiatalokat, a malmö-i Fosie negyedben a kis zöld ház. A kis zöld házat azért építették, hogy a fiataloknak – sokan közülük bevándorlók – egy helyet biztosítsanak, ahol szabadidejüket tölthetik – távol tartva őket az utcától. A Kis Zöld Ház nemcsak egy találkozóhely, hanem olyan berendezésekkel is rendelkezik, mint rádióstúdió, keverő stúdiók és felvételi stúdiók. A Kis Zöld Ház társadalmi elkötelezettségre akarja ösztönözni a kamaszokat és támogatni őket abban, hogy a társadalom részei legyenek. A következő lépés a fiatalok szakmai elkötelezettségének elősegítése.

 

4.)Hermoddals Fitness terem

 

Ez a fitness terem valójában egy közösségi találkozóhely is. Malmö Fosie negyedében található, ami egy etnikailag kevert társadalmú városrész. A fitness terem célja, hogy elősegítse a különböző származású lakók közötti kommunikációt. Elsősorban egy kényelmes helynek szánják, ahol az emberek edzenek, és aggodalmak nélkül beszélgetnek. Sahbi Hemissi, a terem edzője emellett próbálja ösztönözni a fiatalokat, hogy pozitív dolgokat tegyenek, és a személyes problémák leküzdésében is segít. Emellett azzal is, hogy jutalmazza azokat, akiknek sikerült fogyniuk vagy jól teljesítenek az iskolában. Amikor a fiatalok élete újra jó irányban halad, tovább segíti őket a szakmai életben is.

 

5.) Munkaügyi és Integrációs Központ és a Holma Szolgáltatóház: 24 órás szolgáltatás a bevándorlóknak

 

A központ és a szolgáltatóház szorosan együttműködik, hogy a bevándorló fiatalok társadalmi és gazdasági részvételét elősegítsék. A hivatali félfogadás ideje alatt a munkaügyi és oktatási központ nyitva áll, hogy segítsen a bevándorlóknak munkát találni. Az intézmény tréninggel, tanácsadással és oktatással foglalkozik, hogy jobban felkészítse őket a munkaerőpiacra való belépésre. A szolgáltatóház pedig akkor áll nyitva számukra, amikor a központ már bezárt. Ez egy találkozóhely, amely mellett van egy felkészítő csapat, akik nyugodt környezetet teremtenek a fiataloknak, hogy beszélhessenek problémáikról.

 

Tovább információ itt.

 

 

6.)Räddningstjänsten – A Rosengard tűzoltó brigád

 

A déli tűz- és katasztrófavédelmi régió egyes részein a tűzoltókat néha nagy ellenszenvvel fogadják, amikor kötelességüket végzik. Szóbeli fenyegetéseket kapnak, és gyakran kövekkel dobálják őket vagy a járműveket. Ezen városrészek lakói gyakran szegénységben élnek és a bevándorlók magas aránya jellemző. Kutatások kimutatták, hogy itt a lakosok kevésbé érzik magukat biztonságban. A bizalom hiányának és az erőszak megelőzésének egyik módja a jövőben, hogy a bevándorlók közül alkalmaznak tűzoltókat, akik nyelvtudásuk és kulturális hátterük révén könnyebben jobb belátásra bírhatják a helyieket. A multikulturális háttér modellként is szolgálhat a fiatalok körében ebben a negyedben.

Jelenleg nagyon kevés nem svéd nemzetiségű tűzoltó dolgozik Svédországban. Ennek megváltoztatása érdekében a malmöi tűzoltó brigád a svéd Foglalkoztatási Ügynökséggel és Malmö városával együtt egy projektet kezdeményezett. A 10 hónapos időtartam alatt 24 bevándorló fiatalt képeznek ki tűzoltónak. Egyiküknek sem garantálnak állást, de a fő cél, hogy annyit segítsenek a munkakeresésben, amennyit csak tudnak.

Tovább információ itt.

A konferenciáról készült beszámoló és tovább információk itt.

Az EUKN következő éves konferenciája Magyarországon kerül megrendezésre, várhatóan 2010. szeptemberében. A részletekről folyamatosan tájékoztatjuk.

Esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika és deszegregáció — egy modell Magyarországról

 

Korábban a főként a célzott pályázatoktól vártak áttörést a szegregáció csökkentésében és az esélyegyenlőség biztosítása terén, az azonban korlátozott eredményeket hozott: ahol bármilyen okból nem volt érdek a deszegregáció, onnan nem is érkezett pályázat. Az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika abban hozott változást, hogy immár támogatási feltételként kerül előírásra a deszegregáció. Így a közoktatási-, és településfejlesztési forrásokhoz a pályázó önkormányzatok csak úgy férhetnek hozzá, ha közoktatási esélyegyenlőségi és anti-szegregációs tervet készítenek.

 

További információ itt.

MIVEL ÁLL AZ EUKN NEMZETI FÓKUSZPONT AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE?

 

Az EUKN Magyar Fókuszpontcélja intenzívebb kapcsolattartása magyar városi szakemberek, városvezetők, tervezők, kutatók, fejlesztéspolitika és a civil szervezetek képviselőivel, valamint az említett szereplők hálózatba szervezésének elősegítése. Ezt szolgálják a hírlevelek, a rendszeres rendezvények, műhelyviták, valamint a magyar nyelvű honlap. A hírlevelekben lehetőséget nyújtunk a városok, szakemberek számára híreik, legújabb projektjeik, felhívásaik megjelentetésére. Amennyiben szeretne valamilyen információt akár a hazai, akár az európai közösséggel megosztani, juttassa el hozzánk és mi megoldjuk, hogy az célba érjen!

Az EUKN tematikus hírlevele "Practice and Research Review" címmel kéthetente jelenik meg. A hírlevélre ezenaz oldalon iratkozhat fel:

http://www.eukn.org/eukn/researchservices/newsletter/index.html

Az EUKN magyarországi hálózatának működése a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg.