Hírlevél 2011/2 - A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményei

HÍREK

A júniusban záruló spanyol - belga - magyar uniós trió elnökség városfejlesztési eredményei

A Spanyolország, Belgium és Magyarország alkotta trió 2010. január 1. és 2011. június 30. között „elnökségi trióban”, szorosan együttműködve látta el féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Magyarország az elnökségi trió harmadik tagjaként 2011 első félévében tölti be ezt a fontos szerepet, melyre – többek között a városfejlesztést érintő témákban is – közel két éven át készült. A városfejlesztés tekintetében a trió elnökség célkitűzései között szerepelt a Lipcsei Chartamegvalósítási eszközeinek és monitoringjának kidolgozása; a kiemelt kérdések közé tartozott az integrált városfejlesztés közös értelmezésének kidolgozása, valamint a területi kohézió és a kohéziós politika városi dimenziójának erősítése. A kétéves munka nem múlt el nyomtalanul: mint ahogy arról korábbi hírlevelünkben is olvashattak, az integrált városfejlesztés témájában a városfejlesztésért felelős miniszterek informális ülésén 2010. júniusában elfogadásra került Toledói Deklarációtett jelentős lépéseket, míg a Lipcsei Charta megvalósítása érdekében jelenleg is zajlik az Európai Referenciakeret a Fenntartható Városokért(RFSC) online eszköztár tesztüzeme. A trió elnökség sikeréhez a magyar EU elnökség is jelentősen hozzájárult két, mindösszesen 400 oldal körüli tanulmány elkészítésével, és egy nívós magas szintű konferencia megrendezésével.

 

Eredményesen zárult a városfejlesztésért felelős főigazgatók ülése a magyar EU elnökség keretében

 

2011. május 2.

Több mint egyéves szakmai munka zárult le május 2-án, hétfőn az Európai Unió városfejlesztésért felelős főigazgatóinak ülésén, melyet a Belügyminisztérium épületében tartottak. A magyar elnökség a városfejlesztés terén két fontos kihívás: a klímaváltozás és demográfiai változás témájának mélyebb feldolgozását vállalta. A klímaváltozás témájában egy Klímabarát Város Kézikönyvkészült el a városok, önkormányzatok és gyakorlati szakemberek számára, az európai városokat érintő klímaváltozás feladatai és lehetőségei feltérképezésével, számos jó példát és gyakorlatot mutatva be Európai különböző területeiről. A demográfiai kihívások városi dimenzióját illetően egy szakértői tanulmánykészült, valamint május 3-án, egy magas szintű konferenciánfoglalkoztak részletesen a városokat érintő speciális demográfiai kihívásokkal, a városok és nemzeti várospolitikai szakértők bevonásával.

 

„Budapesti Nyilatkozat” címen került elfogadásra az a dokumentum, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a városokat érintő globális kihívásokra, és a magyar EU elnökség eredményeit beépítse az EU fejlesztési és szabályozási dokumentumaiba, valamint hangsúlyozza a környezeti és társadalmi fenntarthatóság fontosságát, és a városok szerepét ennek megvalósításában.

További információ itt.

 

Magas szintű konferencia az európai demográfiai folyamatok városi következményeiről

 

2011. május 3.

 

A városfejlesztésért felelős főigazgatók számára szervezett, számos európai szakember részvételével megtartott konferencia fókuszában az egyre kritikusabbá váló európai népesedési folyamatok álltak (a termékenységi ráta csökkenése, elöregedés, vándorlási tendenciák), különös tekintettel ezen folyamatok hatásaira a városokra és az ezekre adható lehetséges várospolitikai válaszokra.

 

Dr. Szaló PéterTerületrendezési és Építésügyi helyettes államtitkár és Michael Ralphaz Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának képviselője köszöntötte a résztvevőket, majd ezt követően az ESPON DEMIFER projekt vezető elemzője, Philip Reesprofesszor tartott nyitó előadást az európai demográfiai folyamatokról, különös tekintettel a városi vonatkozásokra. Az előadásból megtudtuk, hogy Európa népessége akár 40 millió fővel is csökkenhet az elkövetkezendő 40 évben; 2050-re akár tíz évet is emelkedhet a születéskor várható átlagos élettartam; és a nem fehér bőrű lakosság száma egyes országokban – pl. Nagy-Britanniában – 2050-re akár a mostani szint ötszörösére is emelkedhet.

 

A konferencia második felében három panel következett, melyek a szakértői háttértanulmány által felvázolt három várostípust, és legfőbb demográfiai kihívásaikat helyezték középpontba.

A szakértői tanulmányt készítő magyar kutatók rövid felvezetőit követően minden panelban egy-két város mutatta be demográfiai helyzetét és a kihívásra adott stratégiai válaszát, amelyekre két-két városfejlesztésért felelős főigazgató reagált a nemzeti szint szerepéről.

 

Az első csoportot a dinamikusan növekvő városok alkotják, melyeknek különösen a migrációs és integrációs problémákkal kell szembenézniük. Ennek kapcsán kérdések merültek fel, hogy hogyan lehet hatékonyan kezelni a növekedést, integrálni a bevándorlókat, illetve milyen politikai következményei lesznek ezeknek az intézkedéseknek. Szó volt arról is, hogy az átfogó jövőképek és stratégiák mellett igen nagy szükség van az operatív programokra, és az érintettek bevonására.

 

 

A második csoport a „stabil” városoké, ennek kapcsán az elöregedés kérdéseinek kezelése került előtérbe. A szekció fontos következtetése volt, hogy az öregség témájára másféle szemmel kell tekintenünk, mint korábban: ma mást jelent az időskor, mint akár csak néhány éve, vagy évtizede, sokkal inkább az aktív öregedés felé kell elmozdulnunk.

 

 

 

A harmadik csoportot a zsugorodó városok alkotják, ugyanakkor a kutatók szerint meg kell különböztetni a pusztán népességbeli, és a komplex, gazdasági-népességi zsugorodást. Problémát ez utóbbi jelent, ugyanakkor a népesség lassú, egyenletes csökkenése önmagában még akár előnyt is jelenthet az adott városnak.

Stockholm(SE) és Birmingham(UK) mint dinamikusan növekvő, Brno(CZ) mint stabil, Magdeburg(DE) és Marosújvár/Ocna Mures(RO) mint a zsugorodó városok képviselője mutatták be helyzetüket és jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

 

A záró panelben a területiség különböző szintjeit képviselő politikusok és szakértők vitatták meg a városok különböző demográfiai trendjeinek szakpolitikai következményeit.

 

 

A panelben részt vevők, az Európai Bizottság képviselői (Regionális Politikai Főigazgatóság; Foglalkoztatás, Szociális ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatóság és a Belügyi Főigazgatóság részéről), különböző európai városhálózatok képviselői, (EUKN és Eurocities), az OECD, a következő lengyel és dán EU elnökség képviselői, a KSH elnöke és kutatók (köztük Philip Rees, Thorsten Wiechmann és a magyar szakértői csapat részéről Tosics Iván) kaptak lehetőséget, hogy tapasztalataikat, véleményüket, javaslataikat megosszák egymással és a közönséggel. Szó volt arról, hogy az EU2020 stratégia és a demográfiai folyamatok között szoros kapcsolat van, ugyanakkor erősebb területi dimenzióra lenne szükség az EU2020 megvalósítása során. Felmerült egy Urban Agenda készítésének szükségessége, valamint a régi és új tagállamok közötti kohézió erősítésének célkitűzése. A konferencia alapját jelentő háttértanulmány legfontosabb megállapításai beépültek a városfejlesztésért felelős főigazgatók által 2011. május 2-án elfogadott „Budapest Nyilatkozat”-ba is.

 

A konferencia előadásai letölthetőek innen.

 

ESEMÉNYEK, TALÁLKOZÓK

 

HAZAI ESEMÉNYEK

 

KLIKK! Klímabarát hálózatok és kisközösségek műhely-konferencia, 2011. május 27., Budapest

Miben segíthetnek a klímabarát hálózatok, és mit tehetnek a klímabarát kisközösségek? Milyen támogató rendszerek, milyen eszközök, készségek és tudás kell, hogy a lakosság is megmozduljon? E kérdésekre keresi a választ a Független Ökológiai Központ (FÖK) budapesti műhely-konferenciája 2011. május 27-én a magyar EU elnökség idején megjelenő Klímabarát Városokkézikönyv témájához kapcsolódva. A kézikönyv szerint a helyi lakosságnak, civil szerveződéseknek és az önkormányzatoknak kiemelt szerepük van a klímavédelemben, fejlődésük érdekében a rendezvény célja a klímabarát hálózatok és kisközösségek bemutatása, kapcsolatépítés és tapasztalatcsere. Kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a helyi szintű, aktív állampolgárságban rejlő lehetőségekre, ezek fejlesztésére.

További információ a rendezvényről itt.

 

EURÓPAI ESEMÉNYEK

 

A SORON KÖVETKEZŐ LENGYEL EU ELNÖKSÉG RENDEZVÉNYEI

 

• Tényalapú kohéziós politika - 2011. július 7-8., Gdańsk

A rendezvény célja bemutatni, hogy hogyan alkalmazhatók az adatok az értékeléstől a programozásig.

• Hatékony eszközök a területfejlesztésben - 2011. október 24-25., Varsó

A konferencia célja megvitatni a területfejlesztés eszközeinek a kohéziós politika 2013 utáni programozási periódusában történő megjelenését, azok hatékonyabbá tétele érdekében.

• Integrált megközelítés a fejlesztésben - kulcs az intelligens, befogadó és fenntartható Európa számára - 2011. október 24. Poznań

A rendezvény célja egy magas-szintű vita ösztönzése Európa és a kohéziós politika jövőjét illetően, az EU 2020 stratégia területi dimenziójáról, a többszintű kormányzásról, valamint a kohéziós politika területi dimenziójáról és az integrált megközelítésről.

• A pénzügyi eszközök (JEREMIE, JESSICA) éves konferenciája - később pontosításra kerülő időpontban, Varsó

Az új európai pénzügyi eszközök eredményeinek értékelése, nemzeti, regionális hatóságok által bemutatott esettanulmányok, továbbá ezen pénzügyi eszközök lehetőségei a 2013 utáni kohéziós politikában.

 

A lengyel EU elnökség további kohéziós politikai, terület- és várospolitikai rendezvényeiről ittolvashat.

 

SZEMELVÉNYEK A VÁROSI ISMERETEKBŐL

 

VÁROSI KUTATÁS

 

Az európai demográfiai folyamatok hatása a városokra / Impact of the European demographic trends on regional and urban development

 

Az Európai Unió előtt a következő évtizedekben álló legfontosabb kihívások egyike a demográfiai változás. Az előrejelzések alapján az Európai Unió jelenlegi népességnövekedése fokozatosan lassul, majd népességcsökkenésbe csap át.

Az elöregedés és az Európán belüli, illetve azon túlról érkező vándorlások hatására Európa egyes részein túlnépesedés alakul ki, míg a gyengébb gazdasági teljesítményű perifériális térségekben az aktív lakosság aránya jelentősen csökken, további gazdasági leértékelődést eredményezve ezzel. A demográfiai folyamatok hosszú távon a fejlettebb és fejletlenebb európai régiók közötti különbségek növekedéséhez járulnak hozzá.

 

A városok, mint a területi fejlődés motorjai a demográfiai folyamatokat is szélsőségesen érzékelik, hiszen egyrészről várhatóan a legnagyobb demográfiai növekedési potenciál is a városokban (főként a nagyvárosokban) összpontosul annak minden előnyével és hátrányával, másrészről a leszakadó területek városai egyszerre szembesülnek az aktív népesség elvándorlásával és a fokozódó elöregedés jelentette problémákkal.

Mindezeket figyelembe véve a magyar elnökség fontosnak tartotta, hogy napirendre vegye a demográfiai folyamatok hatásainak értékelését, különös tekintettel ezen folyamatok városi dimenzióira, melyek elemzésére a korábbi kutatói munkákban kevésbé került sor.

Az angolul megjelent „The impact of European demographic trends on regional and urban development” tanulmány a rendkívül kiterjedt szakirodalom rendszerező feldolgozásával elsősorban figyelemfelkeltő céllal készült, valamint a jelenségek puszta leírásán túl innovatív gyakorlatok megismertetését tűzte ki célul városi szinten. Mindezeken túl a tanulmány ajánlásokat fogalmaz meg az EU, a nemzeti és helyi szint számára, melyek célja a városok demográfiai változással kapcsolatos politikájának érdemi segítése.

A tanulmány teljes terjedelmében letölthető innen.

 

VÁROSPOLITIKA

BUDAPESTI NYILATKOZAT AZ EURÓPAI VÁROSOK DEMOGRÁFIAI ÉS KLÍMAVÁLTOZÁSI KIHÍVÁSAIRÓL

 

Budapest Communiqué on European urban areas facing demographic and climate challengescímen került elfogadásra 2011. május 2-án a városfejlesztésért felelős főigazgatók ülésén az a dokumentum, mely a környezeti és társadalmi fenntarthatóság fontosságára, és ennek megvalósításában a városok szerepére kívánja felhívni a figyelmet. A magyar EU elnökség városfejlesztési eredményeit összegző dokumentum célja, hogy konkrét szakmai üzeneteket közvetítsen a városi, nemzeti és európai szint számára egyaránt.

A Budapesti Nyilatkozat angol nyelven hamarosan elérhető lesz itt.

 

VÁROSI GYAKORLATOK

KLÍMABARÁT VÁROSOK/ CLIMATE-FRIENDLY CITIES

Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről

A Magyar EU Elnökség nagy hangsúlyt fektetett a városfejlesztésre, a városok fenntartható fejlődésének kérdésére, ezért az elnökség egyik fókuszpontba állított témaköre a klímaváltozás városi kihívásai voltak. Az elnökség kezdeményezésére és koordinációjával, valamint számos európai ország és város közreműködésével készült el a Klímabarát Városokcímű kézikönyv, amely a városok klímaváltozás elleni küzdelméhez kíván hozzájárulni az európai tudásbázis szélesítésével.

 

A kötet egyik fő célja, hogy felhívja a figyelmet a városok éghajlatváltozáshoz való mitigációs és adaptációs lehetőségeire, eszközeire, valamint számos jó tapasztalat és példa közzététele révén útmutatóul szolgáljon. Az integrált megközelítést, stratégiailag átgondolt beavatkozásokat igényelő eszközöket szem előtt tartva kitér a városok fejlesztésének és működtetésének majd minden területére, a tervezéstől, stratégiaalkotástól a városszerkezet és infrastruktúra kérdésein át a katasztrófavédelem és egészségügy felkészítéséig. Minden témakört egy-egy európai városból vett példával illusztrál, és segítséget nyújt a további kutatáshoz is nemzetközi együttműködések, tudáshálózatok bemutatásával, hasznos mellékletekkel.

 

Elsősorban a városok, városrégiók vezetése, a döntéshozók, területi tervezők és az ő munkájukat támogató szakemberek számára készült, emellett a helyi közösségek, a klímavédelem és városirányítás ügyei iránt elkötelezettek számára is hasznos és gondolatébresztő lehet. A kézikönyv egyik feladata, hogy bátorítsa a városi döntéshozókat arra, hogy a kötetben leírtakat adaptálják saját városuk viszonyaihoz, vigyék azokat tovább, így maguk is járuljanak hozzá a klímaváltozás mérsékléséhez, és ahhoz, hogy a megfelelő adaptáció révén a változások ne veszélyeztessék az európai polgárok életminőségét. Mivel a készítők célja a széleskörű ismeretterjesztés volt, az angol változatot elsősorban a nemzetközi közönségnek szánták a készítők. A magyar változat 2011 második felében készül el és szintén elektronikusan – díjmentesen – lesz elérhető.

 

A Kézikönyv angol nyelvű változata letölthető innen.

URBACT Hírek

Megjelent az URBACT áprilisi hírlevele, amelyben összefoglalót olvashatnak Ann Morton Hyde -nak a 2010-es URBACT Tribune-ben megjelent cikkéből a Roma-Net(Integration of Roma population – Romák integrációja) című URBACT projekt tapasztalatai alapján a megfelelő lakhatás és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása kapcsán tett lépésekről. Riportban számolunk be a 2011. júliusában záruló SUITE, NeT-Topicés FIN-URB-ACTprojektek előzetes eredményeiről záró konferenciáik alapján.  A Hírekből megtudhatják, hogy Lisszabon városa bekerült az Euronews-ba fenntartható közlekedési kezdeményezésével

Az URBACT legutóbbi magyar nyelvű hírlevele letölthetőinnen.

 

ESPON Hírek

ESPON nyílt szeminárium: Tények és tudásigény a Területi Agenda 2020-hoz és az EU kohéziós politikájához kapcsolódóan

A magyar EU elnökség részeként 2011. június 21-22.-én Gödöllőn kerül megrendezésre a következő ESPON nyílt szeminárium, mely a magyar EU elnökség során elfogadásra felülvizsgált Területi Agendára és az aktualizált Európai Unió Területi Helyzete és Perspektívái című dokumentumra fókuszál, valamint hozzá kíván járulni a jövő kohéziós politikáját érintő vitához. A szeminárium lehetőséget ad a kutatóknak, szakértőknek és érintetteknek, hogy betekintést nyerjenek az európai területfejlesztési és kohéziós politika aktuális alakulásába, és hogy megvitassák ezek európai régiókra és városokra vonatkozó következményeit.

Az ESPON programmal kapcsolatos további információért, kérjük, látogasson el a www.espon.huoldalra.

A regisztráció határideje: 2011. május 20.

További részletek az ESPON oldalonolvashatóak.

MIVEL ÁLL AZ EUKN NEMZETI FÓKUSZPONT AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE?

Az EUKN Magyar Fókuszpontcélja intenzívebb kapcsolattartása magyar városi szakemberek, városvezetők, tervezők, kutatók, fejlesztéspolitika és a civil szervezetek képviselőivel, valamint az említett szereplők hálózatba szervezésének elősegítése. Ezt szolgálják a hírlevelek, a rendszeres rendezvények, műhelyviták, valamint a magyar nyelvű honlap. A hírlevelekben lehetőséget nyújtunk a városok, szakemberek számára híreik, legújabb projektjeik, felhívásaik megjelentetésére.

Amennyiben szeretne valamilyen információt akár a hazai, akár az európai közösséggel megosztani, juttassa el hozzánk és mi megoldjuk, hogy az célba érjen!

 

Az EUKN tematikus hírlevele "Practice and Research Review" címmel jelenik meg. A hírlevélre ittiratkozhat fel.

Az EUKN magyarországi hálózatának működése a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg.