Hírlevél 2012/1: A kohéziós politika városi dimenziói és az integrált városfejlesztési projektek tapasztalatai - Beszámoló az EUKN 2011. évi konferenciájáról

EUKN 2011 konferencia

A lengyel elnökség és az EUKN közös konferenciája

Az EU következő programozási periódusának (2014-2020) közeledtével a Varsóban 2011. december 8-9-én megrendezett 4. éves konferencia keretében az EUKN és a lengyel EU-elnökségcélja az volt, hogy ösztönözze a városok jelenlegi és jövőbeli szerepéről szóló párbeszédet, valamint feltárja az EU stratégiai céljai és a napi városi gyakorlat közötti kapcsolatot. A konferencia egyedülálló lehetőséget teremtett az érintettek számára, hogy találkozzanak és gyakorlati szempontból, interaktív módon megosszák egymással tapasztalataikat, tudásukat a kohéziós politika városi dimenzióiról.

A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb eszköze a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére, továbbá ez az egyik eszköze az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedési stratégia megvalósításának is, ezért kiemelt jelentőséggel bír a városok életében is. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet a városokat bevonni ezekbe az átfogó stratégiákba? Milyen programok és eszközök célozzák a városok támogatását az EU2020 stratégia végrehajtásában? Hogyan járulhat hozzá Európa a városok helyi kihívásainak jobb beazonosításához? A konferencia ezekre a kérdésekre kereste a választ.

A résztevőket az eseménynek helyt adó lengyel Területfejlesztési Minisztérium képviselője, Renata Calakköszöntötte elsőként és rövid áttekintést nyújtott a lengyel EU-elnökség városfejlesztési eredményeiről, majd a varsói Polgármesteri Hivatal európai alapokkal foglalkozó részlegének vezetője, Maciej Fijalkowskimegnyitója következett. A konferencia témáját Michael Parkinson, a Városi Ügyekért Felelős Európai Intézet (Liverpool) igazgatója vezette fel, méltatva a lengyel elnökség városi témákban elért sikereit. A városok számára kiemelt fontossággal bíró témakört, a nemrég megjelent rendelettervezetek városi vonatkozásait Marjorie Jouenrészletezte a Régiók Bizottságának képviseletében. Az elnöki kabinet tagja saját véleményét is belefoglalva kifejtette, hogy mit is ajánl az Európai Unió a városoknak a következő időszakra, és ezt hogyan értékelhetjük. Ezt követően egy gyakorlati példa, Lipcse városának tapasztalatai következtek a sikeres városfejlesztésről az alpolgármestertől, Martin Zur Meddentől. Az URBACT LC-FACIL (A working group to facilitate the implementation of integrated sustainable urban development according to the Leipzig Charter) munkacsoport tagjaként Lipcse az RFSC (Reference Framework for Sustainable Cities) kidolgozásában is részt vett.Az Ecorys cégcsoport brüsszeli képviselője, Jan Maarten de Vet pedigtöbb európai városfejlesztési projekt kapcsán összegezte a tanulságokat, és kitért a tanulási folyamat tapasztalataira, nehézségeire, és a javítási lehetőségekre.

 

A panelbeszélgetést a különböző témájú műhelybeszélgetésekkövették, ahol a résztvevők egy-egy felvezető eladást követően kisebb csoportokban vitatták meg a felmerülő kérdéseket, hogy aztán megfogalmazva két-két fontos állítást az egész közönséggel megvitassák.

A műhelybeszélgetések témái a következők voltak:

- Kitekintés: Az EU új programozási időszakának (2014-2020) városi dimenziója

- A sikeres integrált városfejlesztéshez szükséges helyi eszközök azonosítása

- A városrehabilitáció tapasztalatai

- A többszintű kormányzás szervezetének optimalizálása, Innovatív pénzügyi mechanizmusok az integrált városfejlesztési finanszírozásában.

- Innovatív pénzügyi mechanizmusok a városfejlesztésben

A konferencia második napja az elnök, Michael Parkinson köszöntőjével vette kezdetét, ezt követően pedig ismertetésre kerültek a projektlátogatásokhelyszínei. A résztevők négy varsói projektet látogattak meg, illetve négy európai tükörprojekttel ismerkedhettek meg, ezek a következők voltak:

1. Víz- és szennyvízhálózat megújítása Varsóban + Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése” elnevezésű ISPA/Kohéziós Alap projekt

A ivóvízellátás és szennyvízkezelésVarsóifejlesztési stratégiájának kulcsfontosságú elemei. Az ezekre irányuló program átfogó beruházások sorát foglalja magában az agglomerációra és infrastruktúrára vonatkozóan. Az ISPA/Kohéziós Alapból finanszírozott projekt javítja a vízellátás és szennyvízelvezetés színvonalát és megfelel a fővárosi lakosság elvárásainak. A projektnek köszönhetően jelentős javulás következett be a háztartások vízellátásának minőségében, a szennyvízelvezetés helyzetének javításával egy időben nagyobb területi léptékben. Ez alapvető fontosságú Varsó dinamikus fejlődéséhez és igazodik Varsó lakosságának folyamatos növekedéséhez is.

A szintén ISPA/Kohéziós Alapból finanszírozott pécsi projekt kivitelezése 2004 májusában kezdődött és 2010 szeptemberében fejeződött be. Célja volt többek között a felszín alatti vizek és elsősorban az ivóvízbázisok védelme, azok biztonságba helyezése; az életminőség javítása az infrastruktúra fejlesztése által; illetve a térségben lévő természetes élővilág védelme. A Pécsváros lakosságának megközelítőleg 20%-át, körülbelül 32.000 embert érintő projekt keretében mintegy 182 km szennyvízcsatorna épült, amely összesen 9.300 ingatlan csatlakozását teszi lehetővé az új gerinccsatorna rendszerre. Az ivóvízhálózat-fejlesztés nyomán 72 km-rel bővült a vezetékes vízellátás a városban, amely több mint 3700 ingatlant érintett. A beruházás részét képezte a szénbánya egykori működése idején készült, rendkívül korszerűtlen vízellátással rendelkező Somogy-bányatelep vízhálózat rendezése is. Az uránérc bányák rehabilitációjához kapcsolódó, a vízbázis védelmét szolgáló részprojekt keretében 22 db monitoring kút került megépítésre, valamint egy – a megfigyelő kútrendszerhez tartozó – térinformatikai alapú adatkezelési rendszer került kifejlesztésre.

Habár mindkét projekt azonos típusú infrastrukturális fejlesztést jelent, különböző kapcsolódó projektek épülnek rájuk. Varsóban a legmodernebb technológiájú ivóvíztisztításhoz az épített kulturális örökség megóvását célzó projektek kapcsolódtak, míg Pécsett az infrastrukturális fejlesztést követően egy a romákat megcélzó szociális rehabilitációs program indul. E nélkül a projekt nélkül Pécsett nem lett volna lehetőség a város legelmaradottabb területein az életminőséget javítani. Mindkét városban egészségesebbé vált az élet, és csökkent a környezetszennyezés. A projekteknek pozitív hatása van a gazdaságra, a helyi ingatlanok ára növekedésnek indult, és a turizmus is dinamizálódik.

Mindkét projekt innovatív volt a maga módján. Pécsett a fejlesztések fontos része volt a helyi párbeszéd, melynek köszönhetően a felújítássokkal járó napi kellemetlenségeket jobban elfogadta az érintett lakosság. Varsó esetében a technológia volt rendkívül innovatív, melynek eredményeképpen kiváló minőségű ivóvizet lehet előállítani.

2. Az első metróvonal megépítése Varsóban + A portói metróvonal bővítése

A projekt keretében megépült az első varsói metróvonal, ennek köszönhetően jelentős mértékben javult a tömegközlekedés hatékonysága a fővárosban. Emellett létrejött az első integrált közlekedési csomópont Varsóban, ahol figyelembe vették a kényelmes átszállási lehetőségeket is az egyes közlekedési módok között (metró, villamos, busz). A projekt innovatív elemének számít egy új parkolóház megépítése, amely az autós közlekedés visszaszorítását szolgálja, ugyanis azok parkolhatnak ingyen, akiknek van tömegközlekedési jegye.

A portói metróvonal bővítésejavítja a közlekedést a városközpont irányába, valamint Gondomar városába (a Portói Metropolisz térség harmadik legnagyobb városa). A metróvonal kellemes, biztonságos, gyors eljutást biztosít és az utazási információs rendszer is javult. Emellett tíz új metróállomás épült, amelyek 125 000 új utast szolgálnak ki. Az új, ún. Narancs vagy F vonal 2011 januárjában nyílt meg és Senhora da Hora és Fânzeres megállók között közlekedik. A megállókban ingyenes parkolóhelyet is biztosítanak és 65 állandó munkahely jött létre a megépítésével.

Mindkét projekt növelte a közösségi közlekedési rendszer hatékonyságát, javította a foglalkoztatottsági lehetőségeket, és a környezetbarát közlekedést támogatja. A projektek természetszerűleg különböztek is egymástól a természeti adottságokban, az érintett terület nagyságában, alkalmazott technológiában stb. Összességében mindkét esetben innovatív, integrált megközelítésű és az EU által finanszírozott projektbe nyerhettünk betekintést.

3. A Krakowskie Przedmieście utca modernizálása + A Rasnov történelmi központ rehabilitációja

Varsó a Krakowskie Przedmieścieutca, valamint a Nowy Świat és a Miodowautcák egyes részeinek felújításamellett döntött. Az előbbi fontos szerepet játszik, ugyanis a Királyi Út része, amely az óvárost köti össze olyan előkelő épületekkel, mint az Elnöki Palota. Sok évnyi stagnálás után Varsó úgy döntött, hogy felújítja a város ezen részét, hogy erősítse a városközpont attraktivitását, valamint a főváros kulturális és turisztikai potenciálját.

A romániai Barcarozsnyó(Rasnov)történelmi központjábana leromlott állapot miatt nagy szükség volt a rehabilitációra, ezért a JESSICA kezdeményezésből finanszírozandó integrált városfejlesztési stratégiát dolgoztak ki. A projekt a városi infrastruktúra modernizálása mellett célul tűzte ki a közösség újjáélesztését, a turizmus fejlesztését és a fenntartható gazdaságfejlesztést is. A integrált fejlesztési terv része a Brassói Növekedési Pólus stratégiának és célja, hogy a látogatók számát 30%-kal növelje évenként. A város vonzóbbá kívánja tenni magát a turisták számára a helyi lakosok elvándorlásának csökkentésével párhuzamosan.

4. A Kopernikusz Tudományközpont bemutatása + Le Rocher de Palme Cenonban

A Visztula nyugati partján található Kopernikusz tudományközpontegyedülálló turisztikai attrakció Varsó szívében, nemzeti és nemzetközi viszonylatban is. Az elmúlt években a központ az egyik legnagyobb kulturális infrastruktúra beruházás lett Lengyelországban és Kelet-Európában. Az innovatív szemlélet jegyében a központ vonzó kulturális környezet kínál a látogatóknak, valamint összeköti a szabadidős tevékenységet és a tudományt a gyerekek és fiatalok számára.

2010 szeptemberében egy új multifunkcionális szórakoztató központ nyitotta meg kapuit Cenon településen. A kulturális központBordeaux peremén helyezkedik el és az integrált városfejlesztési stratégiában is szerepelt – Haute-Garonne megye programja: Grand Projet de Ville (GPV). A Rocher de Palme a cenoni Palmer parkban található, ahol a projekt keretében két színház, egy kiállító terem, egy étterem és bárok épültek A központ számos oktatási és közösségi programnak ad helyet. A központ célja, hogy Bordeux lakosainak találkozási pontjává váljon.

A projektlátogatásokon tapasztaltakat aztán mindenki megoszthatta egy újabb plenáris szekció keretében.

Az EUKN 2011 konferencia kulcsüzenetei

Napjainkban a városfejlesztés témaköre az elmúlt 10 évben nem tapasztalt fontosságúvá vált a szakpolitikai napirenden. Ez egyértelműen jelzi, hogy elérkezett az idő a cselekvésre. Az elkövetkezendő 2 évben egyeztetésekre kerül sor a 2014-2020-as programozási ciklus új szabályozásairól, amely lehetőség teremt a városi dimenzió kohéziós politikában való megerősítésére.

Az EUKN éves konferenciájának résztvevői támogatták a lengyel elnökség következtetéseit a kohéziós politika területi dimenziójához kapcsolódóan, különösképpen:

• Azokat a városokat támogatni kell törekvéseikben, amelyek képesek és hajlandóak betölteni az operatív programok irányító hatóságának szerepét. A kerettámogatások a jövőben kiváló eszközei lehetnek a helyi hatóságok pozíciójának megerősödésében.

• A helyi részvétel a prioritások finanszírozásában létfontosságú, hogy a városiak magukénak érezzék a projekteket.

• Az integrált szemléletű fejlesztés megkívánja az eltérő érdekeltségű részvevők bevonását a fejlesztési folyamatba és az ágazatok közötti kommunikációt. A városi projektek hatékonyságát és átláthatóságát az Európai Bizottság által javasolt előzetes feltételrendszerrel lehet javítani.

• A városrehabilitáció folyamatának a helyi lakosok támogatásán és átlátható folyamatokon kell alapulnia - szükséges megszüntetni a gyors költekezésre helyezett jelenlegi hangsúlyt.

• A többszintű kormányzás nehéz feladat, melynek a kulturális, ágazati és szervezeti határokat egyaránt képesnek kell lennie átlépni. Az összes érintett szereplő számára szükséges a készségek és a kapacitások bővítése.

• A tervezett Városi Platform a városok és az Európai Bizottság közötti kétoldali, közvetlen kommunikáció megteremtésének hasznos eszköze lehet. Azonban a kiválasztási kritériumokat, valamint ezen új intézmény céljait körültekintően szükséges megfogalmazni. A városok és kutatóintézetek hálózatának is közre kellene működniük ebben az új platformban.

A konferenciáról bővebben az EUKN központi oldalánolvashat.

 

Az EUKN tematikus hírlevele "Practice and Research Review" címmel jelenik meg. A hírlevélre ittiratkozhat fel.

Az EUKN magyarországi hálózatának működése a Belügyminisztérium támogatásával valósul meg.