Innováció és kreativitás

Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely a Kreatív Klaszter a Ritkán Lakott Városi Térségekben elnevezésű projekt tagja, amely szerint ezek a kreatív klaszterek képezik a legfontosabb hajtóerőt a helyi gazdaság diverzifikálásához és a fiatalok lehetőségeinek megteremtéséhez, valamint a helyi szintű fejlesztések legújabb trendjeinek átvételéhez a ritkán lakott térségekben.

Helyi kihívások
Hódmezővásárhely (50 000 lakos) az ország délkeleti részén helyezkedik el, a román és a szerb határ közelében. A város legnagyobb gyárai a kerámiaiparban tevékenykednek, mely ágazat valós növekedési potenciállal rendelkezik. A kerámiaipar története szorosan összefonódik a város történelmével. Valódi jövőbeli fejlesztési útként a város egy kerámiaipari klaszterstratégiát támogat, az összes érintett bevonásával (vállalkozók, művészek és tervezők) történő szorosabb együttműködést ösztönözése által. A kreativitásra hangsúlyt helyező városi stratégia egyértelműen elősegíti a klaszterfejlesztést. Hódmezővásárhely is vizsgálja az olyan stratégiákat, melyek a kreativitást tartják kompetitív előnynek, ellentétben a városi munka és életkörülményekkel a nagy agglomerációkban. A város fő célja, hogy lökést adjon a kulturális dimenzió és a kreatív ipar fejlődésének.
Hódmezővásárhely városa a következő tapasztalatokkal járul hozzá a hálózat munkájához: klaszterfejlesztés az érett iparok újraélesztéséért, integrált városfejlesztési stratégiák és kreatív oktatás az általános és középiskolákban.

Kapcsolat:
Szöko Janos: szokoj(at)hodmezovasarhely.hu

Pécs

Pécs az UNIC – Innováció a kerámiaiparban URBACT hálózat elnevezésű (az Európai Bizottság által „gyorsított eljárásra” kijelölt) projektben vesz részt, mely kiemeli, hogy a gazdasági szerkezetváltás látható nyomokat hagyott hátra az erősen indusztrializált városokban és régiókban, ahogy ezt a kerámiaipari városok esete is mutatja. Az átmenet a nehézipari erőforrás-intenzív termelés felől az innováció alapú hi-tech rendszerek irányába folyamatban van, és további kihívásokat jelent az elkövetkezendő években is.
Pécs városa, az ötödik legnagyobb magyar város, Délnyugat-Magyarország kulturális és gazdasági centruma.
Ma a város az ország legnépesebb egyetemét fogadja be, mely 34 000 hallgatónak nyújt képzéseket.

Az iparosodás a 19. század első felében gyorsult fel látványosan – olyan termékek, mint a Zsolnay kerámia, a Littke pezsgő, vagy az Angster orgona, tették széles körben híressé és ismerté a várost.
Pécs városa 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. Remélhetőleg, ez a tiszteletreméltó cím és az általa elindult fejlesztések tovább erősítik a kultúra és kulturális ipar szerepét Pécsett.

Helyi kihívások
A 20. század végi gazdasági és politikai változások következtében a városi gazdaságoknak súlyos hanyatlással kellett szembenézniük, mely a porcelánipart sem kímélte. A Zsolnay Gyárnak, mely a pécsi lakosok helyi identitásának fontos eleme volt, alkalmazottainak 80%-át kellett elbocsátania.
Emellett a városközponti ingatlanok (nagyrészt nemzeti emlékek) 60-70%-a kihasználatlan és leromtlott állapotban van.
”Az UNIC keretein belül Pécs számára a legnagyobb kihívások a Zsolnay Kulturális Negyed felépítéséhezés az ipari fejlesztés átalakításához kapcsolódnak – ugyanis 2010-ben a három Európa Kulturális Főváros címet viselő város közül Pécs lesz az egyik.”

Kapcsolat:
Szőcs Gyöngyike: gyongyi.szocs(at)ph.pecs.hu

Debrecen

Debrecen városa a fejlesztési fázis után csatlakozott az ESIMeC tematikus hálózathoz, melyben kilenc közepes méretű európai város működik együtt, hogy az őket érintő hasonló kihívásokra közös válaszokat találjanak.

A projekt vezető partnere az észak-angliai Basingstoke és Deane települések városi tanácsa.

Az ESIMeC projekt fő célja innovatív gazdasági stratégiák kidolgozása, amelyek építenek a közepes méretű városok adottságaira és sajátosságaira, és ezáltal lehetővé teszik számukra, hogy ellenállóbbak legyenek a gazdasági válságok, sokkokkal szemben, valamint elősegítik a gyorsabb gazdaság talpra állást és a hosszú távú gazdasági növekedést.

Helyi kihívások:

Debrecen közel 205.000 fős lakosságával Magyarország második legnagyobb városa, 220 km-re keletre helyezkedik el Budapesttől. Debrecen nem csak az üzlet, tudomány és kutatás regionális központja, de fontos kulturális központ is, számos eseménnyel, fesztivállal büszkélkedhet. Továbbá a városban jelentős és növekvő egészségügyi, jóléti szektor található. A több száz éves hagyományok és napjaink legújabb technikai és tudományos innovációi egymást támogatva járulnak hozzá, hogy Debrecen nem csak nemzeti, de nemzetközi szinten is elismert jelentőségű város.

Az erős gazdasági, tudományos és kutatási bázisa ellenére Debrecent jelentősen érintette napjaink gazdasági válsága. Ennek legfőbb hatásai az alábbiak voltak:

• Növekvő munkanélküliség
• Az alacsony képzettségű munkaerőt alkalmazó vállalatok számának és méretének jelentős csökkenése (főként az élelmiszer- és feldolgozó ipar területén)
• A multinacionális vállalatokat kiszolgáló kis és közepes méretű vállalkozások (KKV) számának csökkenése
• A vállalkozások (főként KKV-k) finanszírozási nehézségei – és a nemzeti szintű intézkedések nem bizonyultak hatékonynak
• A bérek csökkenése és ezek visszahatása az adóbevételekre és közszolgáltatásokra
• Rossz adósságállomány növekedése (főként a KKV-k körében)
• Árfolyam ingadozások
•  Az építőipar és turizmus visszaesése

Debrecen az ESIMeC projekt keretein belül is olyan megoldásokat keres, amelyek elősegítik a válságból való kilábalást és a város jövőbeli folyamatos növekedését. Debrecen azt kutatja, hogyan tudja jobban kihasználni a kitűnő akadémiai és kutatási adottságait és olyan kezdeményezéseket indítani, amelyek segítségével kielégítheti a város jövőbeli foglalkoztatási igényeit.

Kapcsolat:

Nyulasi András: nyulasi.a@ph.debrecen.hu