Leromlott városrészek
Kőbánya (Budapest)
Kőbánya (Budapest)
az (Európai Bizottság által „gyorsított eljárásra” kijelölt) RegGov
projektben vesz részt, melynek alapja, hogy a leromlott városrészek
integrált szemléletű fejlesztése jó néhány régi EU tagállamban
sikeresnek bizonyult az elmúlt évtizedekben. Az, hogy ezen
projektek kidolgozása, végrehajtása és tőkésítése hogyan zajlott,
ritkán ismeretes szélesebb európai színtéren. Az intézkedések
sikerének egyik döntő tényezője a hatékony együttműködés és a magas
szintű bizalom a városok és a regionális hatóságok között. A RegGov
hálózat célja, hogy ezeket a gyakorlati tapasztalatokat elérhetővé
tegye minden partner számára és ezáltal segítse a városrész szintű,
új, fenntartható fejlődésre alapozott, integrált stratégiák
kidolgozását és végrehajtását.
Kőbánya kerülete a magyar főváros pesti oldalán helyezkedik el.
Területe 32,54 km2, lakossága pedig 77 880 fő.
Helyi kihívások
A kerület 11 részre osztható: Laposdűlő, Ligettelkek,
Felsőrákos, Népliget, Gyárdűlő, Óhegy, Téglagyárdűlő,
Kőbánya-Kertváros, Keresztúridűlő, Újhegy, Kúttó.
A RegGov- hálózatban érintett városrehabilitációs projekthelyszínek
(P1 - Kispongrácz and P2 - Nagypongrácz) Laposdűlő kerületrészben
találhatók.
Kőbánya a 19. század végéig független településként létezett és
1950-ig a főváros peremkerülete volt. Mivel jelenleg a főváros
geometriai középpontja ide esik, ez a helyzet jelentősen
megváltozott.
A lakosság többsége a kerületben működő gyárakban dolgozott. Az
1970-es és 80-as években állami lakásépítéssel kísérletet tettek a
„munkáskerület” komoly lakásproblémájának kezelésére. Ebben az
időszakban épültek azok a lakótelepek, melyek megoldották akkor a
lakáshiányt, de ma rettenetes állapotban vannak.
Kőbánya etnikai összetételét jól mutatja az a tény, hogy jelenleg 9
kisebbségi önkormányzat működik. A kőbányai lakosság közel 10%-a
roma származású, valamint az utóbbi időben a kínai lakosság aránya
nőtt jelentősen.
A 18. század közepétől kezdve számos gyár működött itt. A
legnagyobb gyárak még mindig üzemelnek itt a kerületben: Dreher
Sörgyárak Zrt, Richter Gedeon Nyrt és EGIS Gyógyszergyár Nyrt.
Kőbánya alapvetően még mindig munkáskerületként ismert annak
ellenére, hogy a gyárak többsége már bezárt. Napjainkban szemtanúi
lehetünk annak, hogy a kerület hogyan alakul át munkáskerületből
szuburbán területté. A lakások számának növekedése következtében az
ipari területek egyre inkább parkokkal és fákkal ellátott
zöldövezetté válnak.
Kőbánya legnagyobb parkja a Népliget, mely mérete alapján a főváros
egyik legjelentősebb zöldterülete. Számos park található Óhegyen és
Újhegyen is.
Kapcsolat:
Leiwolf Róbert: leiwolf_robert(at)kobanya.hu
Nyíregyháza
Nyíregyháza is a
RegGov projektben vesz részt, melynek alapja, hogy a leromlott
városrészek integrált szemléletű fejlesztése jó néhány régi EU
tagállamban sikeresnek bizonyult az elmúlt évtizedekben.
Nyíregyháza városa az ország északkeleti részén található, a
Nyírség központjában és 240 km-re a fővárostól. Három ország
(Szlovákia, Ukrajna és Románia) határa van Nyíregyháza 100 km-es
körzetében.
Helyi kihívások
A város története a 13. századig nyúlik vissza, városi rangját
pedig 200 éve szerezte.
Jelenleg Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye és az
egyik legfontosabb város az Észak-alföldi régióban.
Nyíregyháza az ország hatodik legnagyobb városa 119 000
lakossal. A dinamikusan fejlődő város integrált egységet alkot a
környező településekkel a gazdasági és társadalmi kérdéseket
tekintetében.
A roma településrészek, melyek tipikusan rossz fizikai állapotú és
komfortnélküli lakásállománnyal jellemezhetők, problémát jelentenek
a városnak, integrált szemlélet szükséges a dezintegráció
megakadályozásához és a társadalmi integráció elősegítéséhez.
A Huszár lakótelep az egyik ilyen terület, ahol ezek a problémák
jelentkeznek. Munkaképes korú lakosságát alacsony
foglalkoztatottság jellemzi (29%) és magas szintű a
munkanélküliség. A munkaképes korúak 57%-a gazdaságilag inaktív
(rokkant nyugdíjas, családtámogatási anyagi ellátásban vagy
rendszeres szociális segélyben részesülők, illetve egyéb támogatott
státuszúak).
Kapcsolat:
Vattamány Terézia: t.vattamany(at)gmail.com
Tóthné Csatlós Ildikó: csatlosildiko(at)gmail.com
Eger
Eger város vezető
partnerként kezdeményezte a SURE hálózatot annak érdekében, hogy az
előtte álló, szociális város-rehabilitációra kijelölt
akcióterületeken az európai trendeknek megfelelő, a közösség
bevonására alapuló módszerekkel tudjon a jövőben dolgozni. A
projekt célja a helyi gazdaság sokszínűbbé tétele a lepusztult
városi területeken a projekt keretében kidolgozandó innovatív
szociális város-rehabilitációs modell segítségével. A partnerségi
kör kiépítésénél az egyik szempont az volt, hogy minél szélesebb
körű legyen, ezáltal minél több tapasztalatot lehessen a projekt
során megismerni és felhasználni. A partnerek többnyire kis- és
középméretű városok Európa 9 országából, melyek hasonló
városfejlesztési, városterezési problémáikra keresnek közösen
megoldásokat. A projekt további magyar partnere a Studio
Metropolitana Nonprofit Kft., mely városfejlesztő műhelyként
konkrét partnerként és tudásával, tapasztalataival, ötleteivel
remélhetőleg szakértő intézményként járul hozzá a projekthez.
Helyi kihívások
A kb. 60.000 fős lakosságú Eger Magyarország északi részén
található. A Középkorból fennmaradt török épületeinek, barokk
városközpontjának, egyházi jelentőségének, valamint borászatának
köszönhetően fontos turistaváros, és ennek következtében gazdasága
viszonylag jó helyzetben van. Azonban a kedvezőtlen gazdasági
szerkezet miatt, melyet egy társaság és néhány szektor túlzott
hangsúlya jellemez, napjainkban, a gazdasági válság idején komoly
kihívásokkal kell szembenéznie a városnak. Ezen felül a város
versenyképességét, vonzóerejét erőteljesen csökkenti a központ
közelében található két hátrányos helyzetű terület: a Felsőváros és
a Verőszala völgye, melyek rombolják a városképet, ugyanakkor
közelségük miatt potenciális új városközpontokká válhatnának. A
város 2009-ben kezdte el Integrált Városfejlesztési Stratégiájának
megvalósítását a városközpont fejlesztésével, s amely stratégiának
megfelelően a jövőben kell a fenti két akcióterülettel foglalkoznia
a város vezetésének.
A fenti problémák megoldására Eger elsősorban egy innovatív városi
pólus létrehozását célozza meg, így ellensúlyozva a helyi gazdaság
és munkaerőpiac fő munkáltatóinak szerepét. A városi megújulás új,
társadalmi-gazdasági központú szemlélete üzleti lehetőségeket is
teremt, melyeken keresztül a fent említett két elmaradottabb
terület újra bekapcsolódhat a város gazdasági, társadalmi és
kulturális életébe. A SURE projekten keresztül a város hasonló
helyzetű európai városokkal történő kölcsönös tudás- és
tapasztalatcserét kezdeményez, mely során a városok tanulnak egymás
tapasztalataiból, és közösen integrált fejlesztési, megoldási
javaslatokat dolgoznak ki a városok gazdasági erejének és európai
jelentőségének növelése céljából.
Kapcsolat:
Rátkai Attila, főépítész: ratkai.attila(at)ph.eger.hu